A megyék szárnyaltak
Tavaly egyedül Budapesten csökkent a lakáspiac, a főváros azonban nem mutat egységes képet: míg nagyobb, 5-15 százalékos visszaesés volt a budai kerületekben és a belvárosban, addig a külső pesti kerületek többségében és a Budán a 2. külső részén 5-10, a XII.-ben pedig 20 százalékkal több adásvétel volt 2016-ban, mint az előző évben.
Budapestet leszámítva valamennyi megyében több lakást adtak el tavaly, mint egy évvel korábban.
Így történt a fővárost körülvevő Pest megyében is, ahol 28 százalékkal nőtt az adásvételek száma az előző évhez képest. Ez a növekedési dinamika kétszerese volt az országos növekedési rátának, de így is elmaradt Nógrád (39 százalék), Heves (32 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (29 százalék) növekedési ütemétől – igaz ezekben a megyékben korábban igencsak pangott az ingatlanpiac.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A városi agglomerációk előnye
A vidéki régióközpontokban is megfigyelhető a városi agglomerációk előnye az adott várossal szemben, de ennek mértéke elmarad a fővárosétól.
A legnagyobb ütemben Székesfehérvár környéki eladások száma emelkedett meg 2015-höz képest közel 40 százalékkal. A győri agglomerációtól eltekintve – ahol nem történt változás – a többi nagyvárosi agglomerációban is 30-34 százalékos növekedést mutattak a tranzakciók a 2015-ös évhez képes.
Ez Debrecenben ezret meghaladó, a nagyobb agglomerációkban 600, a kisebbekben 400 lezárt lakás adásvételi tranzakciót jelent éves szinten – tájékoztat az Otthon Centrum.
2017-ben marad a 150.000 körüli adásvétel
A 2016-ban regisztrált 146 ezer lakástranzakció 9 százalékkal volt több, mint 2015-ben. Várhatóan idén a lakáspiaci forgalom eléri, ideális esetben meghaladja majd a 150 ezer tranzakciót.
A növekedés üteme azonban lassulni látszik, az előző években tapasztalt két számjegyű növekedési érték idén 6 százalékra mérséklődhet. 2017-ben a tranzakciószámok 1000 lakosra vetített értéke alapján továbbra is főváros lesz a csúcstartó.
Az idei évben várható 38-40 ezer tranzakció nem jelent lényeges változást tavalyhoz, vagy akár 2015. évhez képest. A forgalombővülés idén is a belső kerületekből a külső kerületekbe helyeződik át.
A nagyobb városok jobban teljesíthetnek
Az agglomerációban a legnagyobb, akár 10 százalékot meghaladó tranzakciószám növekedés Dunakeszi és Szigetszentmiklós mellett a Gödöllői és a Ceglédi járásokban tűnik reálisnak.
A megyei jogú városokban és környékükön 5-10 százalék, míg a legnagyobb városokban 5 százalék körüli növekedés várható a tranzakciószámokban (elsősorban a jóval magasabb bázis érték okán), de lényeges különbség nem várható a megyeszékhelyek között.
A Balaton környékén Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádin 5 százalékos forgalom bővülés valószínűsíthető. A Balaton térségében a tranzakciószám bővülés mellett erőteljes vándorlási többlet is jelentkezett az elmúlt években – írták a közleményben.
