Ismét közvetlen fegyveres konfliktus színhelyévé vált a Hormuzi-szoros, miután Irán visszavonta korábbi ígéretét a vízi út megnyitására.
Tüzet nyitott az áthaladni próbáló hajókra. A teheráni válaszlépés az amerikai kiköti blokád folytatására adott reakció, amely a háború nyolcadik hetében újabb mélypontra sodorta a nemzetközi kapcsolatokat.
Ágyútűz és diplomáciai tiltakozás
Szombat reggel a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés „visszaállt a korábbi állapotba” – közölte az iráni közös katonai parancsnokság, világossá téve, hogy a fegyveres erők szigorú irányításuk alatt tartják a tranzitot. A brit hadsereg tengerészeti központja (UKMTO) megerősítette: a Forradalmi Gárda ágyúnaszádjai tüzet nyitottak egy tartályhajóra, egy másik konténerszállítót pedig ismeretlen eredetű lövedék talált el, jelentős károkat okozva a rakományban.
Az incidens nemzetközi hullámokat vetett: India azonnal beidézte Irán nagykövetét, miután két indiai zászló alatt hajózó kereskedelmi egységet is támadás ért. Az eset azért is váratlan, mert Teherán korábban mentességet biztosított az Indiába tartó szállítmányoknak.
Trump: „Nem hagyjuk magunkat zsarolni”
Donald Trump amerikai elnök szombati nyilatkozatában megerősítette: az iráni kikötők elleni amerikai blokád „teljes erővel érvényben marad”. Az elnök szerint a nyomásgyakorlás célja, hogy Teheránt rákényszerítsék egy végleges megállapodásra.
„Irán próbál egy kicsit ’aranyos’ lenni, de nagyon jó beszélgetések folynak. A nap végére okosabbak leszünk, de az biztos: nem zsarolhatnak minket” – jelentette ki Trump.
Az elnök korábban drasztikus hangot ütött meg, kijelentve, hogy az amerikai erők készek bevonulni Iránba, hogy „elszállítsák az összes nukleáris port”, utalva arra a 440 kilogrammnyi dúsított uránkészletre, amely a korábbi légicsapásokban megrongálódott létesítmények alatt található.
Az új legfelsőbb vezető dacos fellépése
A válság közepette megtörte a csendet Irán új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei ajatollah is. Apja halála óta ez volt az első jelentős nyilvános állásfoglalása, amelyben kijelentette: az iráni haditengerészet „készen áll keserű vereségeket mérni ellenségeire”.
Irán számára a szoros lezárása – ahol a világ olajszükségletének közel egyötöde halad át – a leghatékonyabb gazdasági fegyver. A teheráni vezetés közölte: addig nem engedik a forgalmat, amíg az amerikai blokád tart, és csak saját feltételeik (tranzitigazolások, díjak) mellett hajlandóak az útvonalat részlegesen megnyitni.
Pakisztán a tűzvonalban: van még esély a békére?
A törékeny tűzszünet várhatóan szerdáig marad érvényben. Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter gőzerővel dolgozik a felek közötti szakadék áthidalásán; országa a jövő hét elején adhat otthont a tárgyalások második fordulójának.
Bár Washington „új javaslatokat” terjesztett elő, a diplomáciai áttörés egyelőre várat magára. Szaíd Hatibzádeh iráni külügyminiszter-helyettes az Associated Pressnek elmondta: nem állnak készen az újabb személyes találkozóra. Amíg az amerikaiak nem adják fel „maximalista álláspontjukat”. Irán kerekperec elutasította a dúsított uránkészlet átadását is, amit „nem induló” javaslatnak nevezett.
A konfliktus tétje óriási: * Globális gazdaság: Az olajárak, amelyek a pénteki nyitási hírekre még estek. A szombati támadások hírére ismét az egekbe szökhetnek.
- Katonai eszkaláció: Az amerikai Központi Parancsnokság már 23 hajót fordított vissza az iráni blokád kezdete óta.
- Energiaellátás: Az amerikai közel-keleti bázisok utánpótlása szintén veszélybe került a szoros lezárása miatt.
A világ most szerdára figyel: ha addig nem születik diplomáciai megoldás. A nyolcadik hete tartó háború a Hormuzi-szorosban új, minden eddiginél véresebb szakaszába léphet.
