Az OTP pénteki közgyűlésén a részvényesek a 300 milliárd forintos osztalékról, a saját részvények visszavásárlásáról és több fontos vállalatirányítási kérdésről döntöttek. Az eseményen Csányi Sándor is felszólalt, és a bank 2025-ös eredményeiről, a külföldi növekedés erősödő szerepéről, valamint a következő időszak gazdasági kilátásairól is beszélt.
OTP-közgyűlésen 300 milliárd forintos osztalékról döntöttek, Csányi Sándor az eredményekről és a kilátásokról is beszélt
Éves rendes közgyűlését tartja pénteken az OTP Bank, ahol a részvényesek a 2025-ös beszámolók mellett a 300 milliárd forintos osztalék kifizetéséről, a saját részvények további megszerzéséről, valamint több fontos vállalatirányítási kérdésről is határoznak. A hivatalos napirend szerint szó lesz a 2025-ös beszámolók elfogadásáról, az osztalékfizetésről, a saját részvények megszerzésére adott új felhatalmazásról, valamint a társaság irányító testületeinek összetételéről és díjazásáról is.
Az OTP közlése szerint a közgyűlést a Budapest Marriott Hotelben tartják, és az esemény határozatképességéhez szükséges részvényesi jelenlét is biztosított. Az eseményen Csányi Sándor, az igazgatóság elnöke is felszólalt, és a bank eredményei, nemzetközi terjeszkedése, digitális fejlődése, valamint a 2026-os kilátások is szóba kerültek.
A napirend mellett a fókusz az osztalékon és a saját részvényeken volt
A közgyűlés hivatalos napirendjén a 2025-ös felelős társaságirányítási jelentés elfogadása, a vezető tisztségviselők előző üzleti évben végzett munkájának értékelése, a könyvvizsgáló megválasztása és díjazásának meghatározása, a javadalmazási irányelvek jóváhagyása, valamint az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjainak megválasztása is szerepelt. Emellett a részvényesek tudomásul vették az igazgatóság tájékoztatását a 2025-ös közgyűlést követően megszerzett saját részvényekről, és újabb felhatalmazást adhattak további részvények megszerzésére.
A részvényesek számára azonban a két legfontosabb kérdés egyértelműen az osztalék és a saját részvény-visszavásárlás volt. A közgyűlés elé terjesztett javaslat alapján az OTP 2025-ös üzleti éve után 300 milliárd forint osztalékot fizethet, ami részvényenként 1071,43 forintnak felel meg. A bank közlése szerint az osztalék a saját részvényekre jutó hányad figyelembevételével, az alapszabály szerint kerül meghatározásra.
Erős évről számolt be az OTP vezetése
Csányi Sándor a közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy kiváló eredményekről tud beszámolni. Ez a számok szintjén is jól látszik. Az OTP Csoport 2025-ben 1 146 milliárd forintos konszolidált adózott eredményt ért el, ami 7 százalékos éves növekedést jelentett. A működési eredmény 10 százalékkal, az adózás előtti eredmény 8 százalékkal emelkedett. A nem teljesítő hitelek aránya alacsony maradt.
A bankvezetés szerint az elmúlt évek stratégiája, vagyis a következetes nemzetközi terjeszkedés, az organikus növekedés és a szigorú kockázatkezelés egyértelműen beérett. Az OTP ma már öt országban számít meghatározó banknak. Hitelállománya 11 év alatt 4,5-szeresére nőtt, és 14 akvizícióval építette ki régiós jelenlétét. Csányi Sándor azt is jelezte, hogy az elmúlt három évben nem volt felvásárlás, ugyanakkor 2026-ban akár egy jelentősebb akvizíció bejelentése is elképzelhető.
A profit egyre nagyobb része külföldről érkezik
A közgyűlés elhangzott, hogy az OTP eredménytermelésében tovább nőtt a nemzetközi működés súlya. A külföldi csoporttagok profitja 11 százalékkal emelkedett 2025-ben, és már a teljes csoportszintű eredmény 71 százalékát adta. A bank egyre inkább több lábon álló régiós pénzügyi csoportként működik, és teljesítményét már kevésbé határozza meg kizárólag a magyar gazdaság ciklikussága.
A bank mérlegfőösszege elérte a 118 milliárd eurót, amelynek körülbelül 70 százaléka már a külföldi leányvállalatokhoz köthető. A vezetés ezt stabilizáló tényezőként értékeli, mert a diverzifikált működés csökkenti az egyes országok gazdasági kockázataiból fakadó sérülékenységet.
A hazai működés erős, az állami terhek nőttek
A magyar operáció teljesítménye továbbra is erős maradt: a hitelállomány 17 százalékkal nőtt, a kamatmarzs emelkedett, a banki aktivitás élénkült. Ennek ellenére a hazai adózott eredmény „csak” 264 milliárd forint lett, amit a vezetés a jelentősen megemelkedett állami terhekkel magyarázott. Csányi Péter szerint az extraprofitadó többszörösére nőtt, a tranzakciós illeték is emelkedett, és 2026-ban a magyar működést érintő extra terhek 330 milliárd forint körül alakulhatnak. A közgyűlésen elhangzottak alapján ezért a külföldi leánybankok súlya nemcsak növekedési, hanem stabilizációs szempontból is felértékelődött.
Hitelezésben és digitalizációban is erős maradt a bank
A menedzsment értékelése szerint 2025-ben több üzletágban is látható volt a növekedés. A személyi kölcsönök állománya jelentősen bővült, a vállalati hitelezés újra erőre kapott, miközben a hitelportfólió minősége tovább javult. Az OTP a digitális jelenlét erősítését is kulcsterületnek tekinti: a bankcsoport már mintegy 25 millió digitális felhasználóval rendelkezik, és az értékesítések egyre nagyobb része zajlik online csatornákon.
A vezetés szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása is egyre fontosabb szerepet kap, a kockázatkezeléstől az ügyfélkiszolgálásig. Ez nemcsak hatékonysági kérdés, hanem a régiós versenyben is fontos tényező lehet a következő években.
Saját részvény visszavásárlásában is marad a mozgástér
A saját részvények ügye szintén hangsúlyos pontja volt a közgyűlésnek. A bank tájékoztatása szerint 2026. február 28-án az OTP saját részvényállománya 14,43 millió darab volt. A dokumentumok alapján a korábbi jegybanki engedély szerint 2025-ben legfeljebb 150 milliárd forintnyi visszavásárlás volt lehetséges. Ebből 131,8 milliárd forint valósult meg. A bank 2026 áprilisában újabb, legfeljebb 60 milliárd forintos visszavásárlási engedélyt is kapott.
A korábbi közgyűlési gyakorlat alapján az OTP keretjellegű felhatalmazást adhat az igazgatóságnak, vagyis nem egyetlen fix tranzakcióról, hanem egy rugalmas mozgástérről dönthetnek a részvényesek. Az igazgatóság 70 millió darab sajt részvényvásárlásával kapcsolatosan is döntött. Addig vásárolhat saját részvényt ami nem haladhatja meg a 70 millió darabot.
Csányi Sándor a gazdasági környezetről és a kilátásokról is beszélt
A közgyűlésen Csányi Sándor kitért a magyar gazdasági környezetre és a 2026-os kilátásokra is. A Portfólió sajtóbeszámolója szerint arról beszélt, hogy a piac reakciói pozitívak. Az OTP a jövőben is korrekt együttműködésre törekszik az új kormánnyal, mert ezt a magyar gazdaság érdeke is indokolja. Azt is megjegyezte, hogy amikor a bank terveit készítették, az iráni háború még nem kezdődött el. A bank bízik abban, hogy a konfliktus nem írja felül érdemben a 2026-os várakozásokat.
Az OTP egyszerre maradt hazai kulcsszereplő és régiós pénzügyi központ
A pénteki közgyűlés alapján az OTP-ről továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb pénzügyi szereplője, amely jelentős osztalékot fizethet a részvényeseknek. Erős hazai hitelpiaci jelenléttel bír, és meghatározó a vállalati finanszírozásban. Másfelől egyre inkább olyan régiós bankcsoportként működik, amelynek profitja döntő részben már külföldről érkezik, és amely növekedését ma már nem kizárólag a magyar piac határozza meg.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
