Sötét mód ikon
2026 április 25
Döntött a közgyűlés – Több osztalékot fizet a Mol

Döntött a közgyűlés – Több osztalékot fizet a Mol

A Mol közgyűlése jóváhagyta a 2025-ös pénzügyi beszámolókat, és 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött, ami részvényenként közel 300 forintot jelent. A kifizetésből a legnagyobb összeget a közkézhányadban lévő részvények tulajdonosai kaphatják, de több tízmilliárd forint jut az alapítványi tulajdonosoknak, a Mol dolgozóinak és az OTP-nek is. A vállalat úgy tudott magasabb osztalékot fizetni a tavalyinál, hogy közben a szabályozási szigor, az ellátási zavarok és a Dunai Finomítóban történt tűzeset is komoly kihívások elé állította.

Döntött az osztalékról a Mol. Forrás: Shutterstock

A Mol csoport éves közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták a társaság 2025-ös pénzügyi eredményeiről szóló jelentést, elfogadták a konszolidált pénzügyi beszámolót, és döntöttek 241 milliárd forint osztalék kifizetéséről. A társaság közlése szerint ez 9,1 százalékkal magasabb az előző évinél, és részvényenként megközelítőleg 300 forintos teljes osztalékot jelent. A vállalat tavaly egyszerre szembesült szabályozási, ellátási és működési kihívásokkal, miközben több üzletága erős eredményt ért el – olvasható a közgyűlési beszámoló a BÉT oldalán.

Döntött az osztalékról is a Mol közgyűlése

A közgyűlés 241 milliárd forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. Ez 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. A tájékoztatás szerint az osztalék részvényenként körülbelül 180 forintos alaposztalékból és mintegy 120 forintos rendkívüli osztalékból áll össze, így az egy részvényre jutó teljes kifizetés megközelítőleg 300 forint. A közgyűlés ezzel párhuzamosan jóváhagyta a 2025-ös pénzügyi beszámolókat is.

A Portfolio szerint a részvények több mint fele közkézhányadban van. A vállalat munkavállalói részvénytulajdonosi programja 8 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik. Jelentős részvényesként van jelen az OTP is, a részvényállomány több mint 30 százaléka pedig különböző alapítványok kezében összpontosul. A három nagy alapítvány együtt így összesen mintegy 73,6 milliárd forint osztalékban részesülhet.

A becslés szerint az intézményi befektetők és a kisrészvényesek együttesen 135,4 milliárd forinthoz juthatnak. A nagyobb tulajdonosok közül a Mol-Új Európa Alapítvány mintegy 25,3 milliárd forint osztalékot kaphat, míg a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egyaránt 24,2 milliárd forintra számíthat.

A Mol munkavállalói részvénytulajdonosi programján keresztül nagyjából 19,2 milliárd forint osztalék juthat a dolgozóknak, az OTP részesedése után pedig 13,1 milliárd forint körüli összeg érkezhet. A közgyűlés emellett új, 18 hónapra szóló sajátrészvény-vásárlási felhatalmazást is adott az igazgatóságnak. Ennek alapján a Mol legfeljebb az alaptőke 25 százalékáig szerezhet saját részvényeket.

Elfogadták a 2025-ös pénzügyi beszámolókat

A közgyűlési határozatok alapján a Mol 2025. évi anyavállalati beszámolóját 5500,313 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 261,520 milliárd forintos nyereséggel fogadta el a közgyűlés.

A konszolidált beszámoló szerint a vállalatcsoport mérlegfőösszege 8193,438 milliárd forint, nyeresége pedig 339,941 milliárd forint volt. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a Mol-csoport továbbra is jelentős méretű és nyereséges szereplője a régiós energiapiacnak.

Csökkent az adózás előtti nyereség, nőtt az EBITDA

A Mol közlése szerint a vállalat 2025-ben 1,3 milliárd dollár adózás előtti nyereséget ért el, ami 11 százalékos csökkenést jelent 2024-hez képest. Ugyanakkor a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény, vagyis az EBITDA 1185,8 milliárd forintra, 3,369 milliárd dollárra emelkedett. Ez 6 százalékos növekedést jelent, és meghaladta a körülbelül 3 milliárd dolláros tőkepiaci iránymutatást.

A kutatás és termelés stabil maradt

A kutatás és termelés, vagyis az upstream szegmens EBITDA-ja 2025-ben 398,7 milliárd forintot, 1,125 milliárd dollárt ért el. Ez forintban 1 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. A teljesítményt támogatta, hogy a kitermelési volumen 1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a Brent kőolaj ára 14 százalékkal csökkent 2025-ben. A TTF gáztőzsdén a földgáz euróban számolt átlagára 2 százalékkal emelkedett.

Erős évet zárt a feldolgozás és kereskedelem üzletág

A feldolgozás és kereskedelem, vagyis a downstream üzletág speciális tételek nélküli tiszta EBITDA-ja 508,4 milliárd forint, 1,453 milliárd dollár volt 2025-ben. Ez forintban 10 százalékos növekedést jelentett, amit elsősorban a kedvezően alakuló finomítói árrések támogattak.

Az eredményt fékezte, hogy a petrolkémiai üzletág továbbra is negatívan járult hozzá a teljesítményhez. Emellett az év utolsó két hónapjában az egyik desztillációs egységben történt tűz miatt a Dunai Finomító kőolaj-desztillációs kapacitásának közel fele kiesett.

A fogyasztói szolgáltatások húzták az eredményt

A fogyasztói szolgáltatások szegmens EBITDA-ja 2025-ben 324,2 milliárd forintra, 927 millió dollárra nőtt. Ez forintban 20 százalékos emelkedést jelentett. A növekedés mögött elsősorban a nem üzemanyag jellegű értékesítések bővülése, valamint egyes egyszeri hatások által támogatott organikus növekedés állt. Ez azt mutatja, hogy a Mol kiskereskedelmi és szolgáltatási üzletága egyre fontosabb szerepet tölt be a csoport eredményében.

Csökkent a gas midstream eredménye, de javult a körforgásos üzletág teljesítménye

A szállítás és tárolás, vagyis a gas midstream üzletág EBITDA-ja 73,8 milliárd forint, 208 millió dollár volt, ami 17 százalékos csökkenést jelentett 2024-hez képest. Az eredményt a szállítási kereslet, a szabályozott tarifák változása és a makrogazdasági tényezők együtt alakították.

A körforgásos gazdasági szolgáltatások EBITDA-ja továbbra is negatív volt, mínusz 11,3 milliárd forintot tett ki. A Mol ugyanakkor kiemelte, hogy ez 44 százalékkal kedvezőbb a 2024-es szintnél, főként a visszaváltási rendszer felfutásához kapcsolódó költségek kezelése és a hatékonyságjavító intézkedések miatt.

Hernádi Zsolt szerint nehéz év volt, de ellenálló maradt a Mol

A közleményben idézett Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a vállalatot 2025-ben az egyre szigorodó szabályozási környezet, a kőolajellátás zavarai, valamint a Dunai Finomítóban történt tűzeset is próbára tette.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Mol ezekből a helyzetekből megerősödve került ki, és folyamatosan dolgozott a régió energiaellátásának diverzifikálásán. Hernádi a holdingstruktúra nagyobb rugalmasságot és gyorsabb döntéshozatalt biztosít a csoport számára.

Személyi döntések is születtek a közgyűlésen

A közgyűlés öt évre újraválasztotta az igazgatóság tagjává Világi Oszkárt és Bacsa Györgyöt. Ez azt jelzi, hogy a részvényesek a vezetés folytonosságát is támogatták a pénzügyi döntések mellett.

A Mol közgyűlésének döntése egyszerre üzen a részvényeseknek és a piacnak. A 241 milliárd forintos osztalék a tavalyinál magasabb kifizetést jelent, miközben a vállalat több üzletágban is képes volt javítani eredményét. Bár az adózás előtti nyereség csökkent, az EBITDA nőtt, és több szegmens, különösen a downstream és a fogyasztói szolgáltatások, erős teljesítményt mutatott.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálatot lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Mol

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.