A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke figyelmeztetett, hogy a GDP-növekedés felgyorsításához egyre több fejlesztésre lesz szükség a jövőben, s ezek egyre többe kerülnek.
Magyarországot a mérsékelten innovatív országok közé sorolják, ebből a kategóriából nem könnyű, de lehetséges előbbre jutni: elsősorban hatékony és nyitott oktatásra, élvonalbeli kutatásra, valódi innovációra, illetve stabil jogszabályi környezetre van szükség hozzá – mondta.
Kérdésre az elnök kifejtette: „hajlamosak vagyunk” az innováció fogalmát igen tágan értelmezni. Ha valaki beszerez egy újabb gépsort, és azzal megduplázza tevékenységét, az még nem újítás, az innováció ismérve valamilyen szignifikáns pozitív változás bekövetkezte.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Alacsonyabb hozzáadott érték
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a JVSZ rendezvényén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország tavaly a GDP 1,22 százalékát fordította kutatásra és fejlesztésre. Az Európai Unió 3 százalékos ráfordítást vár el a tagországoktól, s a hivatalos hazai előirányzat is magasabb a 2016-os adatnál. A gazdaság 2013 második negyedéve óta folyamatosan növekszik, az idén az első fél évben 3,7 százalékos volt a bővülés. A belső felhasználásnak (a háztartások fogyasztásának és a beruházásoknak) egyre erősebb szerepe van a számok kedvező alakulásában – ismertette a KSH elnöke.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi 8-10 évben az alacsonyabb hozzáadott értéket adó területek hódítottak teret. Az ipar nemzetgazdasági súlya például a legnagyobb, s a legkisebb a hozzáadott értéke a termelésben. Új jelenség a munkaerőhiány, amelynek hátterében a munkahelyek számának a növekedése mellett demográfiai okok is állnak, illetve az elvándorlás szerepéről sem szabad megfeledkezni – mondta Vukovich Gabriella.
Hozzátette, hogy már hatodik éve folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon, s mára már úgy javul a mutató, hogy közben a közfoglalkoztatottak száma csökken. Tálas Péter, a JVSZ elnöke szerint minden adott ahhoz, hogy 2018 a magyar gazdaság számára jó év legyen, és akár egy százalékkal is nagyobb legyen a GDP növekedése az ideinél.
Világgazdasági oldalról viszont megfigyelhetők olyan kockázatok – például nukleáris veszélyek, az amerikai adminisztráció kiszámíthatatlansága -, amelyek teljes mértékben átírhatják a forgatókönyvet – tette hozzá.
