Az előző hónaphoz képest az infláció 0,1 százalékponttal csökkent, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett. A keresletérzékeny termékek és szolgáltatások éves inflációja azonban szeptemberben is csak 2 százalékra emelkedett, de a ritkán változó árú termékek áremelkedése sem nőtt 2,3 százalék fölé.
Ezt jelentették
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatai szerint az éves maginfláció 2,9 százalékosra emelkedett, ami 2014. januárja óta a legmagasabb adat, míg az éves fogyasztói árindex 2,5 százalékos volt.
Az MNB szakértőinek elemzése szerint az infláció mérséklődését részben a feldolgozatlan élelmiszerek, részben a szabályozott árú termékek körébe tartozó tankönyvek árának csökkenése okozta.
A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árcsökkenését elsősorban a friss gyümölcsök árának mérséklődése okozta – tették hozzá.
A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai augusztushoz képest enyhén tovább emelkedtek, amihez döntően a tej és a tejtermékek folytatódó áremelkedése járult hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Iparcikkek és piaci szolgáltatások
Az iparcikkek szezonálisan igazított árai enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest, a nem tartós iparcikkek csoporton belül az áremelkedést főként a ruházati termékek áralakulása okozta.
Az iparcikkek árának alakulását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – mutatott rá az MNB elemzése.
Szeptemberben a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek. A termékkör esetében a korábbi évekre jellemzőnél enyhén magasabb árdinamikát figyelt meg az MNB, amit az internet és mobiltelefon-előfizetések árának növekedése magyaráz.
Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek drágultak. Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez viszonyítva, az üzemanyagoké 5,3 százalékkal – derült ki a KSH adataiból.
