Legalább 10 százalékpont kellene
Az Adótanácsadók Egyesületének közleményében kiemelik, hogy a szakértő csoport tavaly szeptemberben már elemezte az adócsökkentés várható hatásait, és már akkor is kiemelte a szervezet, hogy a foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10 százalékpontos – egy lépésben végrehajtott csökkentésre tudtak volna igazán pozitívan reagálni.
A nagyobb cégek a megtakarításból technológiai beruházásokat hajthattak volna végre, vagy a már ott dolgozók bérét emelhették volna differenciáltan, vagy esetleg új munkahelyeket teremthettek volna. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetett volna, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatta volna.
Nem mindenki jár jól
Az egyesület már akkor is hangsúlyozta, hogy a megoldás lényege éppen az lett volna, hogy a vállalkozások maguk dönthettek volna a helyzetükhöz legjobban illő megoldásról.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Ugyanakkor a szervezet már akkor sem tartotta valószínűnek, hogy a mikrovállalkozásokra akár a nagy, egy lépésben végrehajtott csökkentésnek számottevő hatása lenne. Mivel a megtakarítás náluk nem lett volna elég beruházások megvalósítására, így leginkább a tulajdonosok bérének növekedéséhez és tisztulásához vezet az adócsökkentés.
A többlépcsős és kisebb mértékű adócsökkentés miatt tehát erősen kétséges, hogy a 2016-os adócsökkentés (27 százalékról 22 százalékra) következtében növekedett-e a vállalkozások versenyképessége, illetve lehetővé vált-e több munkahely megteremtésének lehetősége a megtakarításból.
És még ez is
Ráadásul a szervezet elemzésében nem számolt azzal, hogy a minimálbér emelésével kombinált adócsökkentés valójában azonnal növeli a vállalkozások költségeit, míg az adócsökkentés hatására beinduló jótékony folyamatokat elodázza. Vagyis a költségek még az előtt megjelennek, mielőtt a cégek megtermelték volna a magasabb bérek és adóterheik fedezetét.
2017-re világos, hogy az adócsökkentés több lépcsőben valósul meg, kisebb mértékű lesz az ideálisnál, és kötelező béremeléssel párosul, mindez együtt elodázza a versenyképesség elérésének időpontját. Valamint továbbra sem látszik kirajzolódni az a gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek csak egyik eleme az adócsökkentés, és amelyet a szervezet már tavaly is hiányolt.
Ezért az egyesület hangsúlyozza, hogy az adócsökkentés önmagában nem elég: jó lenne mielőbb látni, hogy melyek lesznek azok a kiemelt területek, amelyektől a várt gazdasági növekedést remélik a jogalkotók.
