A tegnapi 25 bázispontos kamatvágás még korántsem jelenti a kamatcsökkentési periódus végét – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Várakozásaik szerint az első negyedév végéig még további 50 bázispontos vágás várható. A második negyedév végére pedig újabb 50 bázispont. Ami azt jelenti, hogy a korábbi év végi 4,5 százalékos alapkamat várakozását fél évvel előre hozta a Raiffeisen.
Mint mondta, a kamatcsökkentési periódus a hitelek olcsóbbá válását célozza. Ami részben teljesülhet is, ám gondot jelenthet, hogy a bankrendszer a kamatmarzsok szélesen tartásával ellensúlyozza a növekvő terheket. Az is problémák forrása lehet, hogy ha az állampapírok mellett állami betétkonstrukciók is megjelennek, akkor elvonják a forrásokat a bankok elől. Ezáltal kamatlicit alakulhat ki a két versengő betétforma között. Így előfordulhat, hogy miközben a betéti kamatok valóban csökkennek, a marzsok tágulnak, s a hitelkamatok szinten maradnak, esetleg még emelkednek is. Más szóval a jegybanki alapkamat veszít irányadó jellegéből.
A forintpiaci aggodalmak kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatcsökkentés ugyan valóban nem támasztja a forintkurzust. Mégis kár lenne minden esetben szoros kapcsolatot feltételezni az alapkamat és a forintárfolyam között. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a magyar eszközök vonzereje csökken a kamatvágások nyomán. Elképzelhető, hogy csak a hozamgörbe meredeksége változik, amennyiben a hosszú oldali állampapírhozamok nem szállnak lejjebb.
