A pápa erről egy zárt körű találkozón beszélt egyházi vezetőknek tavaly novemberben. A Vatikán nem hozta nyilvánosságra a találkozón elhangzottakat, a Civiltá Cattolica című olasz jezsuita folyóirat azonban pénteken részletes tudósítást közölt az eseményről.
A katolikus egyházfő november 29-én találkozott a legfőbb szerzetesrendek elöljáróival, akiknek hangsúlyozta: az egyházi embereknek képesnek kell lenniük „elgémberedett” világunk felébresztésére, amely soha nem látott kihívásokkal kénytelen szembenézni.
A pápa szerint „korszakváltás” ment végbe, s ennek tükröződnie kell a papnevelés újfajta módjában is. Úgy vélte: ma már hibás lenne a papneveldékben csupán arra alapozni az oktatást, hogy megtiltunk dolgokat, és megelégszünk azzal, hogy a papnövendéket a szabályok merev betartására kötelezzük. Ebben az esetben ugyanis ezek a fiatalok megannyi mosoly közepette, összeszorított foggal próbálják elkerülni a nyilvánvaló hibákat, hogy aztán egy szép napon azt mondják végre nekik: „Rendben, átestél az oktatáson”.
A pápa szerint csak úgy lehet terjeszteni a hitet a társadalomban, ha a papneveldékből kikerülő papokat is őszinte és komoly párbeszédre képes oktatók képzik. A papi oktatást aprólékos „kézműves” munkával, nem pedig rendőri módszerekkel kell megvalósítani – mondta a pápa.
„A szíveket kell képezni, máskülönben kis szörnyetegeket nevelünk. Utána pedig ezek a kis szörnyetegek fogják tanítani Isten népét. Ettől pedig libabőrös leszek” – mondta Ferenc pápa.
Az egyházfő szembehelyezkedett a papnevelés korábbi, „képmutató” jellegével. Visszaemlékezett arra, hogy fiatal korában azt a tanácsot kapta: „Ha előre akarsz lépni, világosan kell gondolkodnod, és homályosan kell fogalmaznod”. A pápa szerint ez közvetlen felhívás volt a képmutatásra. A katolikus egyházfő úgy véli: a „korszakváltás” azt jelenti, hogy ezzel a fajta magatartással is szakítani kell.
Ezzel összefüggésben a pápa hangsúlyozta azt is, hogy a papi nevelésnek nem kizárólag az egyéni előmenetelt, hanem a hívőket kell szolgálnia.
