És ilyenkor rendre elhangzik az is, nagy valószínűséggel nem is lenne szükség ennyi vállalkozóra, jobbára a rendszerváltás után kialakult múltat cipeljük kényszeresen a hátunkon.
Gyorsuló ütemben szűntek meg a cégek
És ebben lehet is valami, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van ma, amely csupán papíron létezik, vagy csak annyit tevékenykedik, ami ahhoz szükséges, hogy ne számolják fel. A korrekt adatok szerint 2011-ben a működő vállalkozások száma meghaladta a 690 ezret, ebből az egyéni vállalkozók száma 298 ezret tett ki. Ez pedig a munkaképes lakosság arányát figyelembe véve nem kis szám.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2011-ben az országos átlag szerint 69 működő vállalkozás jutott ezer lakosra, ez a mutató Közép-Magyarországon 94, a Dunántúlon 65, míg az Alföld és Észak nagyrégióban 54 volt. A kistérségek között Budapest (110) és Budaörs (109) vezetett, de a Szentendrei (97) és a Balatonfüredi (96) kistérségekben is magas volt a vállalkozásoknak a lakosság számhoz viszonyított aránya. Változatlanul a legelmaradottabb kistérség ebben a tekintetben a Bodrogköz volt, a maga 20 vállalkozásával.
Az elmúlt esztendőkben új tendencia érvényesül. Gyorsulási pályára lépett a megszűnő cégek száma. Tavaly nyáron az erről készített statisztikák azt mutatták, hogy még soha annyi vállalkozás nem szűnt meg Magyarországon, mint 2013 első felében. A Opten céginformációs vállalat adatai szerint, az említett időszakban 16.108 társaságot töröltek a cégbíróságok, s ez 538-cal volt több a 2010 második félévében mért adathoz képest.
Világgazdasági válság, csökkenő fogyasztás
A vállalkozások fogyatkozásának több oka is lehet. Mindenekelőtt a világgazdasági válság, amely a 2008-as esztendőtől kezdődően Magyarországon is nagyobb mértékben szedte ,,céges áldozatait”. A kevésbé tőkeerősek nem bírták a versenyt, kidőltek a sorból. A kereslet csökkenése miatt is a ,,kisebbek” adták fel először. A külpiacokra dolgozók sem voltak könnyebb helyzetben, hiszen Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerei is a krízis napjait élték, jó ha minimális gazdasági növekedést mutathattak fel, csökkent a kereslet a nálunk megtermelt áruk iránt.
Ilyen körülmények között nem meglepő, ha a vállalatoknak sokkal többet kell tenniük a túlélésért. Ez utóbbit, mármint a túlélést egyfajta rátával is mérik. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése egészen 2011-ig követte végig a 2006-ban megalakult, újnak minősülő vállalkozások életpályáját. A 2006-ban gazdasági tevékenységet kezdett 59.797 vállalkozás 40,1 százaléka működött még 2011-ben is. A többi ezek szerint kihullott a rostán.
Az elemzés szerint a társas vállalkozások túlélési képessége az egyéni vállalkozások esetében csupán 33,4% volt. A gazdasági társaságok között az öt évet túlélő szervezetek aránya a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében volt a legmagasabb (50,7 százalék illetve 48 százalék), a közkereseti társaságok körében a legalacsonyabb, ahol a 2006-ban tevékenységét kezdő 171 társaságból csupán 67 működött 2011-ben is (39,2 százalék).
Bekeményítettek a hatóságok
Szigorítanak a hatóságok is. A tavasszal az adóhivatal nagy erőfeszítéseket tett az adóhátralékok behajtására. Ennek következtében sok vállalkozás kényszerült becsukni a kapuit. Másokat a – kötelezettségeik elmulasztása miatt – a cégbíróságok függesztettek fel.
Miközben bekeményített az állam, a vállalkozók adóterhei legfeljebb minimális mértékben csökkentek. A kisvállalkozók számára létrehozott kedvezményesebb adózási formák eddig éppen az érintettek tetszését nem nyerték el. A közvetlen és a járulékos adóterhek ma sok vállalkozás, vállalkozó számára csak nagy nehézségek árán teljesíthetőek.
A külföldi munkát választották sokan
Sokan a könnyebb megoldást látták a külföldi munkavállalásban. Nyugat Magyarország lakói közül számosan Ausztriába járnak át dolgozni, ahol a jövedelmek lényegesen kedvezőbbek az itthoninál. Vezető politikusok ma már mintegy félmillió magyar emberről beszélnek, akik külföldön kerestek és találtak munkára. Nemrég a brit miniszterelnök fanyalgott amiatt, hogy talán mégsem kellett volna olyan könnyedén megnyitni a határokat a külföldi, különösen a lengyel és a magyar munkavállalók előtt, merthogy jelentős részük a megszerezhető támogatás miatt döntött a kivándorlás mellett.
A külföldön dolgozó magyarokról kevés felmérés készül. Kevés a korrekt statisztika arról, hol dolgoznak, mennyit keresnek, milyen céljaik vannak. Még az is homályos, pedig egyáltalán nem mellékes dolog, egyáltalán vissza akarnak-e térni Magyarországra.
Nem várható látványos változás
Némi fény az alagút végén a vállalkozók számára, hogy az elmúlt időszak kiskereskedelmi adatai némi erősödésről tanúskodnak. A kormány felmérései szerint a rezsicsökkentés következtében több marad az emberek zsebében, ami legutóbb a karácsonyi időszakban is érződött. Halvány élénkülést mutatnak a beruházások is. És lassan-lassan kilábalni látszik a külföld is a válságos időszakból.
A vállalkozások kutatásával foglakozó elemző cégek azonban változatlanul óvatosságra intenek. A megszűnő cégek száma ugyan lassuló tendenciát mutat a tavaly nyári csúcs óta, de felhívják a figyelmet: az alacsony mértékű GDP-növekedés mellett nincs ok azt feltételezni, hogy a cégalapítási kedv a következő félévekben látványos javulást mutat majd.
