Csak kapkodjuk a fejünket. A jegybank hetente újabb meglepetéssel áll elő. Alig ocsúdtunk a kéthetes kötvény betétté alakítása után, máris itt az újabb ötlet: megnehezítik a bankoknak, hogy hosszú lejáratú hazai devizahiteleket rövid lejáratú külföldi forrásokkal finanszírozzanak. Vajon egy olyan lépéssorozat tanúi vagyunk éppen, amely a devizatartalékok csökkentése irányába mutat? És mit jelent mindez az OTP részvényeseinek?
Az OTP felől közelítve, viszonylag jól becsülhetőek a tegnapi bejelentés hatásai. Mint azt Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője elmondta, az egész bankrendszerre nézve nagyjából 7 milliárd forintos terhet jelent a devizafinanszírozás tegnap bejelentett szabályainak változása. És ez is 3 évre eloszlik.
Ha abból indulunk ki, hogy az OTP piaci részesedése 30 százalékos lehet, akkor évi félmilliárd forint körüli hatással számolhatunk, ami a tavalyi adózás utáni 80 milliárdos nyereséghez képest elenyésző. Részvényenként pár forintról beszélhetünk.
Devizatartalék a célkeresztben?
A jegybank oldaláról értékelve a múlt heti és az e heti lépéseket, azt lehet mondani, hogy az MNB látni valóan mérsékelni kívánja a forintgyengülés és a finanszírozási felárak kockázatát, ami abba az irányba mutat, hogy csökkentik a devizatartalékot.
Azt is észre kell venni, hogy a tegnapi kamatdöntő ülés után nyitva hagyták a további kamatvágás lehetőségét. Ha ezt az ajtót becsukták volna, akkor vélhetően erősödik a forint, ám ez nyilvánvalóan ellentétes a jegybanki céllal. Az MNB inkább a gyengébb forinthoz rendel alacsonyabb kamatszinteket és ettől várja a gazdaság élénkülését.
Mindennek fényében, arra lehet számítani, hogy a jegybank a közeli jövőben további intézkedéseket tesz a devizatartalék mérséklésének irányába. Ahogy arról szó is volt: 2017-ig 4 milliárd euróval csökkenhet a jegybanki tartalék.
Több legyet két csapásra
Nem egyetlen cél lebeg a jegybanki vezetés szeme előtt – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, mondván, inkább arról lehet szó, hogy több legyet is megpróbáltak leütni két csapásra. Az egyik „légy” nyilvánvalóan a devizatartalék csökkentése.
Észre kell azonban venni, hogy már a múlt heti döntés sem csupán ebbe az irányba mutatott. A kéthetes pénzmennyiség eszközrendszerének szűkítése és lebutítása ugyan valóban csökkenti az MNB mérlegének egyik oldalát, megnyitva ezáltal az utat a másik oldal (devizatartalék) mérséklése előtt. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a forintgyengítő hatástól (külföldre távozó pénz) és attól, hogy az elterelt, de itthon maradó pénzmennyiség nem csak az állampapírpiacon landolhat (olcsóbbá téve az adósságfinanszírozást), hanem a hitelpiacot is élénkítheti. Máris további „legyeket” (gyengébb forint, olcsóbb adósságfinanszírozás, hitelélénkítés) találtunk.
Igaz, az e heti döntés, mely csökkenti a bankrendszerben lévő „lejárati disszonanciát”, ami a hosszú hazai kihelyezések és a rövid külföldi források között feszül, egyértelműen a devizatartalék mérséklésére irányul. Van ugyanis egy olyan hüvelykujj szabály, hogy a jegybanki tartaléknak legalább az egy éven belül lejáró devizaforrásokat fedeznie kell. Márpedig az új szabály éppen ezek körét szűkíti a következő években.

