A szembenálló felek közlése szerint életbe lépett a tűzszünet péntek délután Délkelet-Ukrajnában a szakadárok és az ország kormányának haderői között. A tűzszünet életbe lépését megerősítette Ukrajna Nemzetbiztonsági Tanácsa és a Donyecki Népköztársaság katonai parancsnoka is.
Visszafogott vélemény Obamától
Barack Obama amerikai elnök a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozóját követően tartott tájékoztatóján közölte, hogy bizakodó, de szkeptikus az Ukrajna és a kelet-ukrajnai szakadárok között pénteken létrejött tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. Egyúttal sürgette, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei állapodjanak meg új Oroszország elleni szankciókról, amelyeket felfüggeszthetnek majd, ha a béke tartósnak bizonyul.
A tűzszünet helyi idő szerint 18 órakor – magyar idő szerint 17 órakor – kezdődött. Az erről szóló megállapodás Minszkben jött létre, aláírói Ukrajna, Oroszország, a felkelők és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői.
Lesz új gyorsreagálású NATO alakulat
Időközben a NATO walesi csúcsértekezletén megállapodás jött létre egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról – jelentette be Anders Fogh Rasmussen főtitkár az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.
Rasmussen a walesi Newportban rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot „bárhol a világon” nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására. A főtitkár szerint az alakulat „néhány ezer fős” szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.
Oroszország szerint a NATO döntései alááshatják az ukrajnai békefolyamatot
Az orosz külügyminisztérium kemény hangú közleményben reagált pénteken az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának döntéseire. Moszkvában úgy látják, hogy a NATO-csúcson az ukrán válsággal kapcsolatosan elhangzott nyilatkozatok és a döntés a 2014 végéig tervezett közös ukrán-NATO hadgyakorlatokról elkerülhetetlenül „élezni fogják a feszültséget és veszélyeztetik az ukrajnai békefolyamatban bekövetkezett óvatos előrelépést”. Emellett hozzájárulnak „az ukrán társadalom megosztottságának mélyüléséhez”. Ráadásul arról tanúskodnak, hogy a NATO feltétel nélkül támogatja a neonáci és szélsőséges kijevi erőket, közöttük a Jobboldali Szektort.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint aligha keltettek meglepetést a walesi csúcstalálkozó eredményei. A tárca élesen bírálta az észak-atlanti szövetséget, amelynek Walesben hozott döntései szerinte „egyértelműen megmutatták, hogy a NATO, amelynek politikáját Washington és néhány európai főváros +héjái+ diktálják, Európában továbbra is uralkodó szerepre törekszik katonai területen.” Szerinte a valódi veszélyek, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítések szenvednek emiatt károkat.
A gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma a főtitkár nyilatkozata szerint: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni „bármely potenciális agresszornak” azt is, hogy „ha csupán eszébe jut” akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe – fogalmazott Rasmussen.
A főtitkár bejelentette azt is, hogy a csúcsértekezleten döntés született egy védelmi kapacitáskiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése, és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, „amint ezt az ottani körülmények megengedik” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha az iraki kormány ezt kéri.
Orbán: növeljük a katonai kiadásokat
A csúcstalálkozón részt vett a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is, aki magyar újságíróknak arról nyilatkozott, hogy jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát a walesi Newportban csütörtökön és pénteken tartott NATO-csúcstalálkozó döntései. „Magyar szempontból nagyon sikeres NATO-csúcson vagyunk túl” – mondta a kormányfő, és közölte: minden megszületett döntés jelentősen növeli Magyarország és egyben Közép-Európa katonai biztonságát.
„Mindenki növelni fogja katonai kiadásait, új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében” – mondta. Kitért arra, hogy Magyarország jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák részt fognak venni a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlaton.
Nem szállítottunk harci járműveket
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz média harckocsik Ukrajnának való szállításával vádolta meg Magyarországot, Orbán Viktor közölte: jelentést kért a honvédelmi minisztertől, és a jelentésből az derült ki, hogy „Magyarország nem szállít harcjárműveket sehova”.
A legfontosabb döntésnek ugyanakkor azt nevezte a miniszterelnök, hogy a NATO eddigi elvont, általános biztonsági garanciáját most – úgymond – lefordították a konkrétumok nyelvére. Ez azt jelenti, hogy a térség minden egyes érintett országa elkészíti az év végéig azokat a katonai terveket, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha közvetlen katonai fenyegetés érné ezeket az országokat.
Ezzel a döntéssel Orbán Viktor értékelése szerint jelentősen megerősödött a NATO keleti szárnya, illetve Közép-Európa, valamint jelentősen megnőtt a térségben élő emberek biztonsága.
