Ha feltesszük a kérdést, hogy mi okozhat a közeljövőben komolyabb összeomlást a részvénypiacokon, sokan ijesztő és nem túl valószínű eseményekre gondolnak. Ilyen egy globális Ebola-járvány, valamilyen „harmadik világháború” az orosz-ukrán konfliktus következtében, vagy az ISIS fenyegetésének eszkalálódása a Közel-Keleten.
Ismeretlen ismerősök
Mindazonáltal – mondja Clift – ezek, és más hasonló „fekete hattyúnak” nevezett események valóban pusztítóan hathatnak a piacokra és a társadalomra, a valódi veszély nem ezekben keresendő. Sokkal inkább az olyan eseményeknél érdemes kutakodni, melyeket mind jól ismerünk, és már jó ideje ott bujkálnak a felszín alatt, ráadásul a pontos kockázati szintjük, illetve az esetleges kár, amelyet okozhatnak, nem is teljesen világos.
Az Egyesült Államokban kiváló példák ezekre az elmúlt időszakok nagyobb zuhanásai. A 2008-ban kitört válság előtt már évekkel voltak hangok, melyek az elszabaduló jelzáloghitelezésre figyelmeztettek. De a 2000-ben kipukkadt internetbuborék veszélyeiről is jól ismertek voltak évekkel a baj bekövetkezte előtt.
Clift tehát azt javasolja, hogy az esetleges „ismeretlen” katasztrófák latolgatása helyett fordítsuk figyelmünket a jól ismert, folyamatosan lappangó veszélyekre. Ezek közül 3 a világ legnagyobb gazdaságából ered.
A washingtoni politika
Miután a republikánusok megnyerték a szenátust az idei amerikai félidős választásokon, és ezzel többséget szereztek a kongresszusban, a kormányzat erősen megosztottá vált. A korai jelek arra utalnak, hogy kiéleződhetnek a viták a demokraták és a republikánusok között.
Bár a politika konfliktusok mindig potenciális kockázatot jelentenek a piacok számára, Clift szerint az amerikai csatározások nem valószínű, hogy képesek több kárt okozni. A 2011-es adósságválság, a 2012-es „fiskális szakadék”, illetve a kormányzat 2013-as leállítása után ugyanis nehéz elképzelni, milyen, ezeknél is rosszabb forgatókönyvek jöhetnek még. Ráadásul Clift úgy látja, az erős ellenzéki pozíció még kontrollként is funkcionálhat a kormány esetleges „látványintézkedéseivel” szemben. Összességében Clift meglátása szerint az amerikai részvénypiac elég jó állapotban van, és nincs szüksége Washington „közreműködésére”.
Emelkedő kamatok
Arról nemigen van vita, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésbe fog kezdeni, és az sem tűnik kérdésesnek, hogy ez a folyamat lassú és megfontolt lesz. Éppen ezért a részvénypiacok számára a kamatemelés hosszú távon jelenthet aggodalmat, és nem minősül közvetlen fenyegetésnek.
Manapság a részvények ráadásul értékelési szempontból sokkal vonzóbbak, mint a fix kamatozású papírok, és egy kamatemelés valószínűleg nem fogja elbillenteni a mérleget – véli Clift. Az sem mellékes, hogy a kamatok megugrottak 2013-ban, és a tőzsdék – ironikusan – igencsak jól teljesítettek.
Lassuló növekedés
Valószínűleg a lassuló növekedés jelenti a legnagyobb kockázatot az amerikai részvénypiac számára. Ez ugyanis egyrészt visszafogja a vállalatok teljesítményét, másrészt negatívan hat a belső fogyasztásra is, amelynek az Egyesült Államokban kiemelkedő szerepe van. Ráadásul az idén ősszel tapasztalt részvénypiaci eséseket elsősorban éppen a lassuló növekedéstől való félelmek fűtötték – írja Clift.
További probléma, hogy a befektetők körében egyre nagyobb az elbizakodottság az amerikai gazdasággal kapcsolatban. Sokan ugyanis igen kényelmes helyzetben érzik magukat attól – figyelmeztet a szerző –, hogy az USA jelenleg a válságból való kilábalás éllovasa. Sokan éppen ezért úgy viselkednek, mintha teljesen biztos lenne, hogy az Egyesült Államok egy folyamatos, legalább 3 százalékos növekedési pályára állna hamarosan, és ennek a tarthatósága sem okozna túl sok fejtörést.
Clift arra hívja fel a figyelmet, hogy 2009 harmadik negyedéve óta – amikor véget ért a recesszió – többször is előfordult már, hogy az USA kiugróan szép növekedési számokat produkált, majd ez visszaesett. Mivel pedig a jelenlegi kilábalás és növekedés lassú és egyenetlen, érdemes fokozottan készülni az esetleges meglepetésekre. A feltörekvő piacok és az eurózóna esetei ugyanis éppen azt mutatják, hogy a növekedési viszontagságok jelentik manapság a legnagyobb kockázatot a piacokra nézve.
