A Kreml sajtószolgálata néhány órával Szijjártó Péter szerdai, budapesti bejelentését követően ugyancsak tudatta, hogy az orosz államfő a jövő hónap 17-én Magyarországra utazik. Putyin Orbán Viktor miniszterelnök tavaly január 14-én tett oroszországi látogatását viszonozza.
Magyarországgal régi baráti kapcsolatok kötik össze Oroszországot – hangsúlyozta Lavrov évértékelő sajtótájékoztatóján. Hozzátette: „voltak nehezebb időszakok, de mindkét félnél jelen van egymás kölcsönös megértése, a rokonszenv és annak megértése, hogy a kapcsolatok igen-igen jó kilátásúak, és kölcsönös előnyöket jelentenek”.
Tartják a kapcsolatot
Emlékeztetett, hogy nemrég Moszkvában fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető ebben a minőségében tavaly november 19-én tárgyalt először Moszkvában. Szijjártó Péter egy hónappal később, december 22-én Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést az orosz fővárosban a Déli Áramlat beruházás lezárását követő helyzetről.
Lavrov hozzátette, hogy magyar kollégájával telefonon is tartja a kapcsolatot, egyebek között az ukrán válsággal és az energetikai ügyekkel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.
Új lehetőségek kellenek a gázszállításban
Sajnálatosnak nevezte a Déli Áramlat európai gázvezeték-projekt lezárását. Azt mondta, hogy elsősorban azért született az orosz döntés, mert a Déli Áramlat az Európai Bizottság kezében „a hátrányos megkülönböztetés eszköze volt”. Lavrov szerint az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagja alól tett számos kivétel bizonyítja, hogy a politikai akarat megléte esetén mindent meg lehet valósítani. Egyebek között arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság 2013-ban kivette az uniós szabályozás hatálya alól a transz-adriai földgázvezetéket (TAP), és lehetővé tette az úgynevezett harmadik fél hozzáférését az infrastruktúrához, valamint a díjtételek szabályozását illetően is engedményeket tett.
Kijelentette: „A Déli Áramlattal kapcsolatos problémát lezártuk, nem húzhattuk tovább az időt a kötelezettségvállalásaink miatt. Mindent összevéve az orrunknál fogva vezettek bennünket. Egy alternatív tervet javasolunk, amely iránt már van érdeklődés Európában” – utalt az úgynevezett Török Áramlatra. Kijelentette: „Arra számítok, hogy megvalósul és lehetővé teszi, hogy végül is nagyobb legyen Európa energiabiztonsága, és megvédi (Európát) a problémás tranzittól”. Ezzel Ukrajnára utalt.
Magyarországgal készen állunk a kapcsolatok fejlesztésére különböző területeken, az energetika csak az egyik ebből – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Putyin tavaly december 2-án, ankarai látogatásán jelentette be, hogy Oroszország a bolgár engedély hiánya és az Európai Unió akadályokat gördítő hozzáállása miatt eláll az orosz gáz Délkelet- és Közép-Európa országaiba, így Magyarországra való szállítására tervezett gázvezetékrendszer megvalósításától. Az energiahordozót Ukrajna elkerülésével Törökország felé irányítja, és az európai országok onnan szállíthatják tovább a földgázt.
Februárban jön az orosz elnök
Február 17-én tesz munkalátogatást Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz elnök, az orosz államfő Orbán Viktor miniszterelnök elmúlt évi moszkvai munkalátogatását viszonozza – közölte a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Rádió 180 perc című műsorában.
Több téma is szóba kerül
Szijjártó Péter elmondta: a megbeszélés témái között szerepelnek majd a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, energiabiztonsági ügyek és az ukrajnai fegyveres konfliktus is. Mint elmondta: Magyarország szorgalmazza, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus minél hamarabb, tárgyalásokkal véget érjen, mégpedig a krízis rendezését szolgáló minszki megállapodás alapján. Magyarországnak az az érdeke, hogy erős és stabil szomszédja legyen Ukrajna – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy annál is inkább lesz miről beszélni a munkalátogatáson, mert az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az orosz embargós ellenintézkedések jelentős mértékben visszavetették a két fél közötti gazdasági és politikai együttműködést, így a magyar-orosz gazdasági, kereskedelmi együttműködést is. Példaként említette, hogy az Oroszországba irányuló magyar export több mint 13 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban.
Ugyanakkor szóba kerül majd az energiabiztonság kérdése is, ami a Déli Áramlat gázvezeték lemondásával még inkább akuttá vált – sorolta a megvitatandó témákat a magyar diplomácia vezetője.
Lesz amerikai fogadó nyilatkozat
Kérdésre válaszolva arról is beszélt: nincs késés abban a folyamatban, amelynek során Szemerkényi Réka, Magyarország új washingtoni nagykövete elfoglalja a posztját. Hangsúlyozta, hogy Szapáry György személyében ma is nagyköveti szinten képviselteti magát Magyarország az Egyesült Államokban. Szemerkényi Réka úgynevezett fogadó nyilatkozatát november végén kérték ki az amerikai külügyi tárcától és az ezzel kapcsolatos eljárás mintegy 2 hónapot vesz igénybe. Az amerikai külügyi tárcától azt a jelzést kapták, hogy hamarosan megérkezik a fogadó nyilatkozat – mondta a miniszter.
Milyen legyen a kapcsolat?
Az M1 Ma reggel című műsorában Szijjártó Péter arról beszélt: az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján egyetértés volt arról, hogy nemzetközi konfliktusok, bizonyos térségekben kialakult instabil viszonyok táplálják a terrorfenyegetettséget. Ezért abban állapodtak meg, hogy fokozzák az együttműködést az észak-afrikai és közel-keleti államokkal a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében. Arról bontakozott ki vita, hogy miként viszonyuljon az EU Oroszországhoz, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz – ismertette.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: hogy az EU-nak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy Oroszországgal egy a partnerségen, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló viszony jöjjön létre. Ugyanis a világ krízishelyzeteit sokkal könnyebb megoldani, ha az EU együtt tud működni Oroszországgal – fűzte hozzá.
Gázos kérdések
Arról is szólt, hogy február elején Szófiában összeülnek az európai déli gázfolyosóban érintett országok képviselői és megvitatják a Déli Áramlat lemondása miatt kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy ez nem csupán közép-európai, hanem összeurópai kérdés, és az EU-nak részt kell vállalnia Közép-Európa energiabiztonságának erősítésében.
A Déli Áramlat lemondásával a térségnek más lehetőségeket kell felkutatnia, például, hogy miként juttatható el az azeri gáz Közép-Európába, illetve amennyiben csak Törökországig épül ki gázvezeték Oroszországból, úgy onnan hogyan szállítható tovább – mondta Szijjártó Péter.
