Mégpedig olyanokat, amelyekhez az üzemanyagot hidrogénből állítanák elő.
Két éven át fejlesztették és tesztelték a rendszert

Ezek a járművek ugyanúgy síneken közlekednének, mint a villamosok, ám a működésükhöz nem kell villanyvezeték hálózatot kialakítani az építőiknek. Ezt állítja a neves kínai mozdonygyár, a Sifang Company, amely központja a Kína keleti partvidékén Santung tartományban, Qingdaoban működik. Az energiát üzemanyag cellák termelik, a meghajtáshoz hidrogénből áramot, a kocsik fűtéséhez hőt állítanak elő. A ,,kipuffogó gáz” egyáltalán nem káros a környezetre, lévén meleg víz és vízgőz.
A vállalat két éven át fejlesztette és tesztelte a járműveket, mire minden műszaki és technológiai problémával sikerült megküzdenie. Ezzel a fejlesztéssel a kínaiaknak sikerült megelőzniük a hasonló technológia kidolgozásán dolgozó Alstomot. Ők 2018-ra ígérték hasonló technika megvalósítását, amivel a járművek száz kilométer megtételére lennének képesek egy tankolással.
A Toyota is kihozta üzemanyagcellás autóját

Ezt a kínaiak által fejlesztett technológia is ,,tudja”. A kínai villamoshálózatok átlagos hosszúsága tizenöt kilométer. Így nagyjából három fordulót képesek megtenni egy tankolással a hidrogénvillamosok. A csúcssebességük hetven kilométer óránként, az üzemanyag feltöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A villamosokon hatvan ülőhely van, s összesen háromszáznyolcvan utas szállítására alkalmasak.
A városi közlekedés számára előnyös, hogy az autóipar is már régóta foglalkozik a hidrogén meghajtású autókkal. Nemrég a Toyota hozta ki üzemanyagcellával felszerelt modelljét. A németországi Hamburgban egyébként már közlekednek hidrogén meghajtású autóbuszok. Ezeknek jelentős az előnye más villamos járművekhez képest, hogy hosszabb út megtételére alkalmasak, mint például akkumulátoros társaik.
Alternatív energia kellene a hidrogén kinyeréséhez
A hidrogén közismerten a legnagyobb mennyiségben előforduló elem a Földön. Felhasználásának nehézsége, hogy kötött állapotban van jelen, vízben, vagy metánban. A hidrogén kinyeréséhez pedig energiára van szükség, amelyet többnyire a környezetet egyáltalán nem kímélő erőművekben állítják elő.
Az igazi előrelépést az jelenthetné, ha ezt az energia mennyiséget nap-, szél-, vagy atomerőművekben termelnék meg. Léteznek ma már olyan hálózatok, amelyek közelítenek ehhez a célhoz. Az úgynevezett Super-Caps, szuper kapszulák környezetkímélő energiatárolókkal vannak felszerelve. Ezek azonban egyelőre csak néhány száz kilométer megtételére alkalmasak. Ezt a problémát oldhatnák meg a modern üzemanyag cellákkal felszerelt járművek.