Átvállalják a hitelt
A miniszter a tájékoztatón azt is tudatta, hogy a kormány átvállal 52,3 milliárd forintnyi, a BKV korábbi finanszírozását szolgáló hitelt a fővárostól, egyúttal kezességet vállal 60 milliárd forint összegben a 3-as metró felújításának érdekében. Elmondta: döntöttek arról, hogy a következő években a BKV mennyi pénzt kap. Eszerint 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot. A számok azt jelzik – tette hozzá -, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre.
A kormány emellett azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet – közölte.
Megy a harc Brüsszellel
A Miniszterelnökség vezetője szóba hozta az Altus Zrt. EU-s megbízását is; ezzel kapcsolatban azt kérte Gyurcsány Ferenctől, tisztázza, kik a konzorciumi tagok. Azt mondta: szeretné, ha a DK elnöke is nyilatkozna, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az EU csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette, kizárta pályázatokból.
Lázár János szóvá tette azt is, hogy az Európai Bizottság Magyarországon körültekintően vizsgál minden összefonódást, azonban magára nézve nem tartja azt kötelezőnek. Úgy ítélte meg, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, ugyanakkor a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte.
Egyeztetnek Paks miatt
A tárcavezető arról is beszámolt: létrejött a paksi társadalmi egyeztető tanács, amely 10 évig havonta ülésező állandó fórum lesz. Értékelése szerint a beruházást nagy mértékben támogatják a környéken élők, a Kalocsánál építendő, 40 milliárd forint értékű Duna-híd pedig még több munkavállalót bekapcsol. Reális esély van rá, hogy az építkezés jövő év végén vagy 2017-ben megkezdődik – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint találkozott a Paksi Atomerőmű teljes menedzsmentjével, akikkel átbeszélte a kormányzati terveket, elvárásokat. Kifejtette, hogy az olcsó áram feltételeit akár úgy is megteremtenék, hogy a Paks 1-et leválasztják a Magyar Villamos Művekről. A koncepció szerint a Paks 2 önálló gazdasági társaságként valósítja meg a beruházást, a létrejövő két új blokk üzemeltetését pedig azok a munkavállalók végzik, akik jelenleg is az atomerőműben dolgoznak. Őket semmilyen hátrány nem éri, sőt hatvan éves garanciát kapnak arra, hogy lesz munkahelyük – fűzte hozzá.
Lázár János azt is elmondta, hogy a vállalat három szakszervezetének képviselőivel áttekintették a 2014-es és 2015-ös bérezési helyzetet, s ezt követően azt kezdeményezte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy biztosítson 600 millió forintot az elmaradt bérekre és juttatásokra.
Átvilágítások jönnek
A szerdai kormányülésen meghallgatták Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét is az állami tulajdonú gazdasági társaságok átvilágításáról – tájékoztatott a miniszter, tudatva: az ÁSZ szerint új állami menedzsmentkultúrát kell kialakítani, változtatni kell az állami cégek vezetési struktúráján, kultúráján, a társaságoknak eredményesebbeknek és átláthatóbbaknak kell lenniük.
Nagyágyú nagybirtokosok
Lázár János arról is tájékoztatott, hogy a kabinet jövő héten áttekinti a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét. „A kormány betekint (…) Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe”, hogy mennyi támogatást vettek fel, és „már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni” – fogalmazott.
Baj van az állammal?
Lázár Jánost kérdezték egy szekszárdi fórumon mondott szavairól, amelyekkel a bürokrácia problémáira mutatott rá. Megerősítette: az építésügy, az adóeljárások és az uniós pénzek kifizetése körül elviselhetetlen terhei vannak az embereknek és a vállalkozásoknak. Leszögezte: nem tartja egészségesnek azt sem, hogy a 4 millió 200 ezer munkavállalóból egymillió az állami alkalmazott.
A tárcavezető úgy ítélte meg, hogy őszinte és határozott beszédet mondott, a kecskeméti főépítész kéményépítési szabályzatot firtató felszólalásakor pedig nem volt oka arra, hogy büszke legyen. Felidézte: egy 2012-es kormányrendelet szabványának csak két svájci cég felel meg. Az ügyet vizsgálják és tárgyal a kormány a rendelet megváltoztatásáról.
A tanulmány közérdek
Az is szóba került a sajtótájékoztatón, hogy a Miniszterelnökségnek – egy friss bírósági döntés értelmében – ki kell adnia a Századvég által készített tanulmányokat. A miniszter közölte, nyilvánosságra fogják hozni a 30 ezer oldalnyi dokumentumot, de ezzel párhuzamosan azt tervezik, nyilvánosságra hoznak 2006-2010 közötti tanulmányokat is.
