Cascóval is rendezhetjük a totálkárt
A vonatkozó szabály szerint a gazdasági totálkár abban az esetben állapítható meg, ha a gépjármű javítási költségei magasabbak, mint a helyreállított autó várható piaci értékének és a roncs értékének a különbsége. Tekintettel arra, hogy – részben az árfolyamváltozásoknak is köszönhetően – a gyakran kiváló alkatrészforrásnak is tekinthető roncsok ára folyamatosan emelkedik a hazai piacon, ma már gyakori eset, hogy akár már a piaci érték 50 százalékát elérő javítási költség esetén is totálkárossá nyilvánít a biztosító egy autót.
Ezekben az esetekben a károsult autósnak elsősorban azt kell elérnie, hogy a biztosító vagy segítsen a vele kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.
„Főként finanszírozott autók esetében gyakori, hogy a tulajdonos szívesebben tartaná meg a még javítható autót, mivel a finanszírozási szerződés lezárásakor egyösszegben jelentkező fizetési kötelezettségek komoly terhet jelenthetnek – magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjármű-biztosítási szekciójának elnöke.
Kevesen tudják, hogy amennyiben casco biztosítás is van az autón (a hitelfelvételnek ez gyakran feltétele is), akkor az ügyfélnek lehetősége van a saját cascója terhére rendezni a javítást. Ennek az az értelme, hogy a piacot jellemző casco-szerződések feltételeiben a gazdasági totálkár mértéke legalább a piaci érték 60 százaléka. A javítást követően a casco fedezetet nyújtó biztosító a javítási költséget ráterheli a kárt okozó autós kgfb-t szolgáltató biztosítójára, és ezt követően a tulajdonos a cascóhoz szükséges önrészt is visszakapja.”
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tippek, hogy elkerüld a problémákat
1. Fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján „kék-sárgának” is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul tudunk
2. A lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni.
3. Mindig hívjunk rendőrt, ha a baleset személyi sérüléssel járt, felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét (ha ugyanis erről jegyzőkönyv készül, akkor szinte vitathatatlanná válik a felelőssége) vagy ha a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja.
4. Ha a jármű több eleme is sérül, egyértelműen igazolnunk kell, hogy ezek mindegyike az adott baleset során keletkezett (fényképek, tanúk, jegyzőkönyv)
5. Ha tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek).
6. Minden igényelt dokumentumot bocsássunk a biztosító és a szerviz rendelkezésére. Ezek hiányában a kárügyintézés elhúzódhat. Cégek esetében leggyakrabban a bélyegző, az ÁFA-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány szokott hiányozni az ügyintézés folytatásához.
7. A biztosítónak nem csak a járműt ért kár, hanem személyi sérülés, vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is helyt kell állnia. Kevesen tudják, de a biztosító a javítás idejére kölcsönzött bérautó díját is megtéríti bizonyos feltételekkel. (A bérautó csak a sajátunkkal azonos kategóriájú lehet, a bérleti időszak nem lehet hosszabb az indokoltnál, és azt is igazolnunk kell, hogy feltétlenül szükséges a cserejármű igénybevétele). Ezeket a kárigényeket is egyértelműen és természetesen megfelelő időben jeleznünk kell a biztosító felé.
Gondoljunk az alkuszra is!
„Az Alkuszszövetség tagjai fontosnak tartják leszögezni, hogy az ügyfeleik nem csupán a biztosításkötés során, hanem a problémás kárügyintézés folyamatában is díjmentes szakmai képviseletet kaphatnak tőlük – jelentette ki a FBAMSZ szakértője. – A független alkuszok szakértelmük és biztosítói kapcsolataik révén elsősorban az alábbi problémák megoldásában tudnak támogatást nyújtani: kárbejelentés megfelelő tartalmához kapcsolódó tanácsadás, a szükséges dokumentáció összeállítása, illetve a megállapított kárösszeggel (valamint roncsértékkel) kapcsolatos lehetőségek felmérése.”
