Nőtt a fizetési mérleg többlete
A finanszírozási képesség 438 millió euróval nőtt az előző hónaphoz képest, és elérte a 816 millió eurót. Ezen belül a kereskedelmi többlet 379 millió euróval 1,123 milliárd euróra nőtt, amiből az áruforgalmi többlet 375 millióval 682 millió euróra emelkedett a májusival összehasonlítva, míg a szolgáltatások és az idegenforgalmi többlet lényegében a második negyedévben szokásos szinten maradt.
Reálgazdasági adatokkal szemben azonban romlottak a jövedelem kiáramlás számai, a külföldiek befektetéseinek hozamából 675 millió eurónyit utaltak haza júniusban, 188 millióval többet, mint májusban. Az Európai Unióból júniusban 612 millió euró tőketámogatás folyt be, 252 millió euróval több, mint az előző hónapban, de folyó átutalások formájában is 123 millió euróval több, 184 millió euró áramlott be Magyarországra.
73,9 százalékra csökkenhet az államadósság
A Költségvetési Jelentés című kiadványában a jegybank megállapítja, hogy 2015-ben és 2016-ban is teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya: 2015. év végére 75,6 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság a 2014. év végi, változatlan forint/euró árfolyammal kalkulált prognózisuk szerint, amit a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradása és az államháztartás mérsékelt nettó finanszírozási igénye egyaránt támogat.
Előrejelzésük szerint 2016 végére 73,9 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság. Az adósságképlet módosulásának következtében az államadósság 2016-os alakulása várhatóan teljesíti a stabilitási törvény idén életbe lépett előírásait is. Az adósságpályára nézve az alapprognózishoz képest pozitív kockázatot jelenthetnek a tovább csökkenő hozamok, negatívat pedig a dollár erősödése az euróhoz képest és az uniós támogatások esetleges előfinanszírozási igénye – írták.
A pénzforgalmi hiány 15 milliárddal emelkedik
Az MNB kifejti, 2015-ben teljesülhet a költségvetési törvényben kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél, amelyhez azonban a GDP 0,1 százalékát kitevő Országvédelmi Alap törlése szükséges.
Az MNB kitért a 2015. évi költségvetési törvénynek az Országgyűlés által június 9-én elfogadott módosítására is, amely szerint a központi költségvetés pénzforgalmi kiadásai 62 milliárd forinttal, a bevételek 47 milliárd forinttal, összességében a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forinttal emelkedik. A törvénymódosítás az ESA-hiányt 52 milliárd forinttal emeli, szemben a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forintos növekedésével.
A két egyenleg közti eltérés két tételre vezethető vissza: egyrészt a BKV-tól történő adósságátvállalásra, másrészt az Erste-bankban történő részesedésvásárlásra. A BKV adósságának átvállalása pénzáramlással nem jár, ezért a pénzforgalmi hiányban nem jelenik meg. Ezzel szemben az ESA-módszertan szerinti hiányt növeli, mert a BKV a statisztikai értelemben vett kormányzati szektoron kívül álló vállalat.
Emelkedik az államadósság
Az Erstében történő részesedésvásárlással fordított a helyzet. Az ügylet pénzforgalmi kiadással jár, de az ESA statisztikában csak pénzügyi művelet, ezért nem befolyásolja az államháztartás ESA hiányát.
Kiemelik, hogy az új kiadások és az adósságátvállalás a GDP 0,2 százalékával növelik az államadósságot. A pénzforgalmi egyenleg 15 milliárd forintos növekedésén túl az államadósság részét képezi a BKV adósságkonszolidációja is, aminek eredményeként összesen 67 milliárd forinttal nőhet mind a stabilitási törvény szerinti, változatlan árfolyamon számított, mind az uniós módszertan szerinti államadósság.
