Az, hogy a Parlament foglalkozott a kérdéssel, azt csak üdvözölni lehet. Az, hogy végül is mi lesz rövid és hosszabb távon a menekült üggyel, az az Országgyűlés ülése után is meglehetős homályban maradt.
Új jogi kategória él immár, a válsághelyzet
Mint korábban beszámoltunk róla az ominózus döntés után a magyar állam tranzitzónákat alakíthat ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és módosul a Büntető Törvénykönyv (Btk).
A válsághelyzet fogalom megjelenése valójában az újdonság. Egyelőre ez annyit jelent: mostantól lehetőség lesz arra, hogy esetleg gyorsabb lesz a menekültügyi eljárás, bővítik a határvédelmi intézkedések körét, szigorúbban büntethetik a menekült kérdéssel összefüggő bűnözést, mint például az embercsempészetet.
Az csak üdvözölendő, hogy több heti tehetetlenség után végre érdemben kezdenek foglalkozni a politikusok a menekültek kérdésével. A helyzet ugyanis az, hogy kezd teljesen kaotikussá válni az állapot. A legfrissebb hírek szerint emberek tömegei menetelnek keresztül kasul Magyarországon az ígéret földjét jelentő Németország irányába. A részükre létrehozott táborokból törnek ki, megszöknek a befogadó állomásról.
A hatóságok autópályát zárnak le, az ultrák menekülteket gyaláznak és ütlegelnek. A migránsok egy része hetek óta várt már arra, hogy engedélyt kapjon a tovább jutásra. Arról nem is beszélve, hogy a menekültek hónapok óta úton voltak immár, s bár az állam súlyos százmilliókért megépítette a drótkerítést, mégis újabb tömegek érkeztek.
Hiába az érzelmek, a menekültek itt vannak
Tetszik-e ez nekünk, vagy sem, az is egy kérdés. A helyzet azonban az, hogy a menekültek ügye immár nem szimpátia dolga. Itt vannak és, valamit kezdeni kellene velük. Nem politikailag, hanem gyakorlatilag. Az ország vezető politikusa nyilatkozatában a többi között járványok rémét vetítette előre. A mostani helyzetben ez is benne van.
Ám, ha ebben a dologban ilyen súlyos a szituáció, mi gátolta meg a magyar egészségügyet, hogy orvosokat, ápolókat küldjön a pályaudvarok környékén tartózkodó emberek közé. A minap nyilatkozott az egyik rádióadón egy orvosnő, aki az első pillanattól önkéntesként ott van és kezeli, gyógyítja a sok országból idemenekült, háborúban, a hosszú úton megsérült embereket. Az intim sérüléseket egy ideig a Nyugati pályaudvar lépcsőjén, vagy a WC-ben látta el. Hány magyar gyógyszergyár sietett a menekültek közé, hogy gyulladás gátlókkal, a cukorbetegnek inzulinnal segítsen? A főpolgármester ma már ígért.
Magyarország a külföldet, s elsősorban Németországot okolja a menekült kérdésben. Európa nem volt felkészülve a menekültáradatra.
Ez igaz. Jóllehet a főként Afrikából immár hosszú esztendők óta menekülők áradatára az Ókontinens nem készült fel. A politikusok a homokba dugták a fejüket, s vártak: majd csak megoldódik a dolog. Hogy, mire vártak, az megint csak egy más kérdés. Amikor az Amerikai Egyesült Államok segítségével szétzúzták a többi között Irakban, Líbiában, Egyiptomban a fennálló hatalmat, politikai rendszert, távoztak, a sorsukra hagyták az országokat. Már akkor látni lehetett, mi lesz a következmény.
Káosz, törzsi harcok, vallási háborúk dúlnak azokban az országokban, ahonna ezek az emberek jönnek. A brit miniszterelnök a minap úgy nyilatkozott: nem itt Európában, hanem ott azokban az országokban lehetne kezelni a kérdést, ahonnan a menekültek áradata érkezik. Igaza van, csak ezt már régen meg kellett volna kezdeni.
Cselekedjünk, amíg még lehetőségünk van rá!
Mint ahogyan mi is beláthatjuk, nem vagyunk felkészülve az ilyen kérdések kezelésére. A politikusaink nem képesek megegyezni egymással a megoldásban. Befogadjunk-e, vagy ne? Kitoloncoljunk, visszaküldjünk, regisztráljunk vagy sem? A hetek pedig telnek, s a probléma nem oldódik meg.
A vasút leáll, merthogy az ottani vezetők sem tudják, mit tegyenek egy ilyen válságos helyzetben. A rendőrök leállítják a forgalmat az autópályán, mert ha már odáig kísérték a menekültek, mégis csak jobb ha elejét veszik a baleseteknek. A kórházak nem tudják kell-e segíteniük a beteg menekülteken, az ételt, italt, gyógyszert gyártó, szponzorációkra óriási pénzeket költő cégeknek nem jut eszükbe, hogy esetleg párszázezer forint értékben ásványvizet, kenyeret, felvágottat kellene szétosztaniuk…
Mi lesz ebből? Azt nehéz megmondani. Az biztos: kellene azonnal egy operatív bizottság. Még ma. Egy olyan, amelyben az élet minden területéről érkezett szakemberek ülnek. Gyártsanak azonnal tervet a kérdések kezelésére, és kezdjenek azonnal cselekedni. Tenni valamit, amíg még egyáltalán kulturált körülmények között lehet.
