A régió vezetőivel beszélt Ban Ki Mun
Eközben Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte, hogy Ban Ki Mun az elmúlt két nap során megbeszélést folytatott Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Németország és Görögország vezetőivel. A világszervezet apparátusának első embere arra kérte őket, hogy „váljanak a hangjává azoknak, akik védelemre szorulnak és találják meg hamar a közös megközelítést annak érdekében, hogy az alapvető szükségleteiket kielégítsék”.
Barack Obama elnök kormánya bírálatok kereszttüzébe került a menekültek és a bevándorlók ügyének pártfogói részéről, amiért megítélésük szerint Washington nem tesz eleget a Szíriából és más országokból menekülők okozta válság megoldásáért.
„A Fehér Ház továbbra is pótlólagos lépéseket mérlegel, amelyekkel meg tudnánk segíteni azokat az országokat, amelyek e teher oroszlánrészét viselik” – mondta Josh Earnest.
Tovább mélyül a válság
A Fehér Ház szóvivője szerint az európai menekültválság a jelek szerint tovább mélyül. Mint mondta, a Fehér Házat aggasztja az erőszak elől elfutott menekültek sebezhetősége. Szavai szerint Washington kész a humanitárius szervezetek további támogatására.
Közben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sürgette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb tegyen lépéseket a szíriai válság lezárása felé a 2012-es útiterv alapján, amely előírja egy teljes végrehajtói hatalommal felruházott átmeneti kormány felállítását. A főtitkár a konfliktust Szíria kolosszális tragédiájának és „a nemzetközi megosztottság szégyenteljes jelképének” nevezte
Ban Ki Mun hangsúlyozta, hogy a háború és erőszak elől Európába menekülők túlnyomó többségének törvényes joga van menedéket kérni, anélkül, hogy a diszkrimináció bármilyen formáját alkalmaznák ellenük. Sürgette, hogy a vezetők szálljanak szembe az erősödő idegengyűlölettel és diszkriminációval, valamint a menekültek és migránsok elleni erőszakkal szemben. Rámutatott, hogy az európai államoknak egyéni és kollektív felelőssége a felelős és humánus fellépés.
Megfelelő regisztrációs eljárás és ellátás kell
Egyszerűbb regisztrációs eljárásra, megfelelő ellátásra van szükségük azoknak, akik nemzetközi védelmet keresve érkeznek Magyarországra – mondta Vincent Cochetel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) európai elnökségének igazgatója keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. Szerinte a magyar hatóságok a nehéz körülmények ellenére jó munkát végeznek.
A tisztviselő kiemelte: azt kérik a magyar hatóságoktól, tegyék könnyebbé a regisztrációs eljárást és engedjék a humanitárius szervezeteknek, hogy segítsenek a határ közeli gyűjtőpontokon lévőknek, illetve javítsák a menedékkérők fogadásának körülményeit. Azt is szeretnék, ha a nemrégiben elfogadott új jogszabályokat az uniós és a nemzetközi joggal összhangban hajtanák végre, különben káosz alakulhat ki. Továbbá azt kérik, hogy tegyenek különbséget azok között, akiknek nemzetközi védelemre van szükségük, és azok között, akiknek nincs.
Vincent Cochetel hangsúlyozta: felelősségvállalásra, kiszámíthatóságra, szolidaritásra és bizalomra van szükség, mert egyetlen ország sem küzdhet meg ezzel a helyzettel egyedül.
Újabb hullámok érkeznek
Jelenleg mintegy 30 ezer ember van Görögországban, és naponta 3 ezren indulnak el Macedónia, Szerbia és Magyarország felé. Október vége előtt várhatóan nem változik a helyzet, akkor majd nehezebbé válik az átkelés az Égei-tengeren, és emiatt átmenetileg csökkenhet az ide érkezők száma, de márciusban valószínűleg ismét növekszik – közölte.
A szíriai helyzet miatt 4 millió szíriai van a környező országokban, ehhez képest Magyarországra idén eddig 150 ezren érkeztek. Ez ugyan nagy nyomást jelent Magyarországnak és a többi országnak, amelyeket a menekültek útjukon érintenek, de a helyzet kezelhető.
Az UNHCR tisztviselője elmondta: nagyrészt menekültekről van szó, 85 százalékuk szíriai, afgán vagy iraki. Ugyan vannak köztük olyanok, akik csak szíriainak mondják magukat, és vannak gazdasági bevándorlók is, de a nagy részük akkor is menekült, és Európának felelős választ kell adnia erre a helyzetre.
Megdicsérte a magyar hatóságokat
Vincent Cochetel köszönetet mondott a magyaroknak, akik segítik az úton lévő menekülteket, valamint a hatóságoknak, amelyek meglátása szerint a nehéz körülmények ellenére jó munkát végeznek. A magyar rendőrség összességben jól látja el feladatát – tette hozzá.
Németországba szívhatják a menekülteket
„Szívóhatást” idézhet elő a Magyarországról indult menedékkérők beengedése Németországba, és kérdéseket vethet fel a társadalmi integráció sikerességével kapcsolatban, ha jelentősen növekszik a muzulmán vallású emberek száma Németország lakosságában – mondta a bajor pénzügyminiszter egy keddi interjúban.
Markus Söder, a konzervatív CSU egyik legbefolyásosabb politikusa – akit sokan a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként tartanak számon – a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság BR Bayern 2 nevű rádiójában sugárzott interjúban megerősítette, hogy pártja fenntartásokkal viszonyul a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szóló berlini döntéshez.
Természetesen fontos az emberiesség és a szolidaritás, de „aggódunk, hogy milyen jelzésértéke” lesz a szövetségi kormány döntésének. Mindig meg kell fontolni a lehetséges következményeket, és „attól tartunk, hogy szívóhatás keletkezik”, vagyis még „sok-sok ezren kelnek útra” Németország felé – mondta Markus Söder.
Végesek a helyek
Hangsúlyozta, hogy szerinte Németország „nem tudja a világ összes polgárháborús problémáját egyedül rendezni”, és különösen hosszabb távon kerülhet nagy kihívások elé az ország. „Valószínűleg akár egymillió muzulmán vallású új polgár is jöhet hozzánk, hogyan sikerül így az integráció? Ez a legnagyobb kihívás” – mondta a konzervatív politikus.
A Reuters hírügynökség egy elemzése szerint a CSU-ban sokan vélekednek hasonlóan. A pártban azt mondják, hogy a menekülthullámnak a hét végén tapasztalt fölerősödése részben annak tulajdonítható, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetésének egy belső utasításként született, ám kiszivárgott és végül a BAMF által megerősített döntése révén – miszerint a szír menedékkérőket egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU-ba – kialakult az a látszat, hogy Németországban nem érvényesítik többé a dublini előírásokat. Részben pedig annak tulajdonítható, hogy Angela Merkel kancellár – a testvérpárt CDU elnöke – túlságosan hangsúlyozta, hogy a szír menedékkérők nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust Németországban.
Mindez „hatalmas tülekedést” váltott ki, hiszen egyszerre „mindenki azt mondta, hogy mind mehetünk Németországba, és ha egyszer valahogy eljutunk oda, akkor már senki nem küld el bennünket+” – mondta a Reutersnek Joachim Herrmann bajor belügyminiszter.
Egyre több a bírálat
Bírálatot fogalmazott meg a CSU egy másik tekintélyes politikusa is, Stephan Mayer, a Bundestag konzervatív frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa, aki a Reutersnek „szuboptimális” – nem éppen megfelelő – fejleményként értékelte, hogy nyilvánosságra jutott, hogy a BAMF nem küld vissza szíriai menedékkérőket Magyarországra.
Ennek hatására a menekültek már nem is akarják regisztráltatni magukat Magyarországon vagy Ausztriában, hanem egyenesen Németországba akarnak utazni. Ennek a folyamatnak a feltartóztatásához pedig a szövetségi kormánynak nagyon határozott intézkedésekre lenne szüksége a menekültek útján fekvő államoktól, azaz Törökországtól, Görögországtól, Macedóniától, Szerbiától, Magyarországtól és Ausztriától. Ráadásul még hetek telhetnek el, mire kiépülnek Görögországban, Olaszországban és Magyarországon a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok – úgynevezett hot spotok -, amelyekből szét lehet majd osztani az uniós tagállamok között a védelemre jogosult menedékkérőket, illetve haza lehet szállítani a védelemre nem jogosult kérelmezőket – írta Andreas Rinke, a Reuters németországi kormányzati ügyekkel foglalkozó vezető tudósítója a hírügynökség német nyelvű portálján megjelent elemzésében.
Van rá jogi lehetőség
Egyébként a BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től – a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján – a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én.
A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Németországba – pontosabban Bajorországba – Ausztrián keresztül vonattal. Hétfőn újabb 4400 menedékkérő érkezett, kedden pedig délutánig további 1300.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
Spanyolország fejet hajt az unió előtt
Spanyolország annyi menekültet fogad be, amennyit az Európai Unió fog javasolni a számára – mondta a spanyol miniszterelnök-helyettes a La Sexta nevű televízió csatorna egyik műsorában kedden. Soraya Sáenz de Santamaría konkrét számokat nem mondott azzal kapcsolatban, hogy hány emberről lehet szó. A spanyol sajtóban megjelent információk szerint az unió további 15 ezer menekült befogadását fogja kérni a dél-európai országtól.
Változott a véleményük
Spanyolország először elutasította az unió által megállapított 4288 fős kvótát, helyette 2700 szír befogadását vállalta. A rendkívüli krízisre való tekintettel azonban a múlt héten jelezték, hogy készek növelni ezt a számot.
„Spanyolország szolidáris” – fogalmazott Sáenz de Santamaría, és felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországnak van egy hozzáadott értéke: tudja kezelni az integrációt. Az ország lakosságának több mint 10 százaléka, 5 millió ember, külföldi, akik legálisan és rendezett módon élnek – tette hozzá.
A befogadandó menekültek pontos létszáma nem hangzott el azon a tanácskozáson sem, amelyet a témában tartottak az autonóm közösségek és a tartományok küldötteinek részvételével, hogy áttekintsék a segítségnyújtás lehetőségeit. Több résztvevő kifogásolta a konkrét információk hiányát, amely megnehezíti a tervezést, mások szerint a kormánynak gyorsítania kellene a folyamaton. Több autonóm közösség számszerűsítette, hogy jelenleg mennyi helyet tudnak biztosítani: Galícia 300, Extremadura 200, Valencia 400, míg Barcelona 2000 ember elhelyezését tudná megoldani.
Fátima Bánez, a találkozót vezető spanyol munkaügyi miniszter elmondta: elképzelésük szerint elemezni fogják az érkező menekültek profilját, és ez alapján dől majd el, hogy kit, hova küldenek az országon belül. Figyelembe kell venni, hogy ha egy család érkezik, akkor a gyerekek tudjanak például iskolába járni, hogy szükségük van-e különleges orvosi ellátásra vagy ha valaki a hazájában például orvosként dolgozott akkor a szakmáját gyakorolhassa itt is. Ez később megkönnyíti majd a beilleszkedést. A következő találkozót szeptember 14-e után tartják meg, amikor kiderül, hogy hány ember befogadását javasolja az EU Spanyolországnak.
