Idén sem változott a kép
Igaz, nem tudható az ellenőrzött cégek nagysága és azok aránya az összeshez képest (a kis cégek ugyanis valószínűleg nagyobb arányban foglalkoztatnak feketén). A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret – tájékoztat a feketelista.hu
A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580 000 gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 000 munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.
Az építőipar a „legszennyezettebb”
Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják „kiszűrni”. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.
Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.
Torzult a piaci verseny
A munkaügyi revizorok adatai szerint ebben az évben az ellenőrzések által érintett dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. Ezek a cégek az adófizetőkhöz képest jogtalanul jelentős gazdasági előnyhöz jutottak, és torzították a piaci versenyt. Jelentős üzleti körről van szó, hiszen – a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 580 000 vállalkozást figyelembe véve – méltányos számítások szerint is mintegy 60 000 vállalkozás lehet érintett.
Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető. Ehhez képest a bírságolás meglehetősen „kíméletes”. A foglalkoztató (kis- és középvállalkozások esetében csak ismételt jogértést követően) 30 000 forinttól 20 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Az is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a társaságot a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból kizárják.
Hátul kullogunk
A hazai feketegazdaságnak a teljes nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított arányát csak becsülni lehet. A legtöbb elemző 20-22 százalékra teszi, ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Ez az arány nagyjából megegyezik a közép-európai országok átlagával.
Legelfogadottabbnak a Randstad Holding legutóbbi felmérése tűnik, amely mintegy húsz ország adatait vizsgálta. E szerint Magyarországon a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék. Horvátországban és Romániában a legmagasabb: 28,1 százalékos. Szlovéniában 23,1 százalékon, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll. Összehasonlításként: Ausztriában mindössze 7,5 százalékos.
Két év a szégyenlistán
A foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt tavaly összesen 1,3 milliárd forint, az idén augusztusig, pedig 533 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bírságot adóként szedi be. A NAV honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak az adatait, akikről a jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem teljesítették a foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Ha a jogsértés nem ismétlődik – a közzétételtől számított két év eltelte után –, nevét törlik a listáról.
– A feketelista.hu adatbázisában így a tizennégy közhivatal állami nyilvántartásai között egyikeként a feketén foglalkoztató cégek is naprakészen követhetők – fűzi hozzá Iklódi András főszerkesztő. Ezek alapján a körültekintő üzletember pontosan tájékozódhat a kiszemelt partner megbízhatóságáról. Meggyőződhet például adómoráljáról, pénzügyi megbízhatóságáról, megtudhatja, nem áll-e felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem folyik-e ellene végrehajtás. Az információk birtokában megalapozottabb döntést hozhat, későbbi veszteségeket előzhet meg.
A legfeketébb megyék, városok
A feketelista.hu, a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.
A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 – gazdasági súlyával magyarázhatóan – Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg- megyéből pedig 80 cég nevét olvashatjuk a névsorban. A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál.
A nagyvárosok közül – nyilvánvalóan – a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A többi nagyvárost illetően: a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48), és Szegedről (40) került a listára. A legkevésbé „fertőzött” városok: Kaposvár (4), Tatabánya (6) és Szombathely (9) céggel.
