A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek – közölte a kormányfő.
A máltai EU-Afrika-csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: fájdalmas, de be kell ismerni, hogy „néhány görög komphajókapitány a migráció elleni küzdelemben hatékonyabb, mint a 28 (uniós) miniszterelnök többszöri találkozó után”. Szemben azzal, amit az EU-s kormányfők rendszeresen mondanak, vagyis hogy a menekültáramlat nem állítható meg, kiderült: amint a görög hajós kapitányok úgy döntöttek, nem szállítják át a migránsokat a szigetekről a szárazföldre, rögtön megszakadt a migrációs hullám.
„Tehát több bizonyítékunk is van a magyar határkerítésen túl arra, hogy az akarat hiányzik ma az unióból, hogy megállítsa ezt az áramlást” – mondta.
Vesztes helyzetben
A miniszterelnök a szerdai vallettai tanácskozás kockázatos pontjának nevezte, amikor „az egybegyűltek pozitív összefüggésben kezdtek beszélni a migrációról”, úgy vélekedve, hogy a migráció, ha jól menedzselik, rendkívül sok előnyt hoz azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek az emberek, valamint azoknak is, ahová érkeznek.
Jelezte, ő mindezzel nem ért egyet, ennek hangot is adott, szerinte ugyanis a migrációs helyzet ma Európában nem egy győztes-győztes, hanem egy vesztes-vesztes szituáció, vagyis mindenkinek rossz: azok az országok, ahonnan jönnek a migránsok, elveszítik a fizikailag legjobb állapotban lévő, legértékesebb munkát végezni képes embereiket, „mi pedig kapunk egy olyan közösséget a nyakunkba, amelyet képtelenek vagyunk integrálni”. Ezért Máltán is próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció ma Európának elsősorban veszélyeket rajt magában.
Tárgyalnak Törökországgal
Orbán Viktor elmondta, csütörtök délután Vallettában a 28 EU-s kormányfő külön is találkozik, és ezen a – szerinte nehéznek ígérkező – megbeszélésen tisztázniuk kell, mit akarnak Törökországtól.
A magyar álláspont úgy szól: „mi nem akarjuk, hogy az EU úgy üljön le tárgyalni Törökországgal, hogy azt a benyomást kelti, Törökország fogja őt megmenteni. Úgy nem lehet tárgyalni, hogy a másik fél azt gondolhatja, ő az utolsó reménye az egyik tárgyalófélnek”.
Az EU-nak először ki kell építenie saját védelmi vonalait, „meg kell védeni saját magunkat a törökök nélkül”, és ha ez megvan, utána kell egy ésszerű megállapodás Törökországgal – ismertette javaslatát Orbán Viktor. Hozzátette, azt végképp nem tartja szerencsésnek, hogy hárommilliárd eurót adnának a törököknek ahelyett, hogy ezt a pénzt inkább Bulgária és Macedónia kapná saját határai megvédésére, „ha már a görögök a saját déli határaikat nem hajlandóak megvédeni”.
Lesz, akinek mennie kell
Joseph Muscat úgy fogalmazott, hogy gyakran kritika éri Európát, hogy megosztott a probléma megoldási stratégiájának kialakításában, és nem mindig cselekszik elég hatékonyan.
„Ugyanakkor tudjuk azt, hogy egyedülálló országok nem tudják megoldani a fennálló problémát, csak együtt, az afrikai országokkal együttműködve juthatunk megoldásra” – hangsúlyozta a máltai miniszterelnök. Új szabályokra és intézményekre van szükség a válság kezeléséhez, és ezek kialakításában valamennyi érintett országnak részt kell vennie.
„Mindenki számára engedélyezett a legális belépés Európába, de azokat, akik illegálisan, vagy a szabályoknak nem eleget téve megtagadják a regisztrációt, azonnal vissza kell fordítani, a kiinduló országnak pedig kötelessége visszafogadnia őket” – mondta Joseph Muscat.
Befogadóközpontok Afrikában?
A csúcstalálkozó nyitó ülésének keretében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédét azzal kezdte: az Európai Unió elsődleges feladatának tartja, hogy annyi életet mentsen meg, amennyi csak lehetséges.
A jelen lévő vezetőknek meg kell egyezniük abban, hogy közös erővel számolják fel a nem csillapodó menekültáradatot segítő emberkereskedők hálózatát – hangsúlyozta Tusk.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az unió korábbi felvetésére, mely szerint befogadóközpontokat kell létesíteni az afrikai országokban az Európába tartó migránsok számára, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, Nkosazana Dlamini-Zuma figyelmeztette a jelen lévő vezetőket, hogy az ilyen afrikai létesítmények, bárminek is hívják őket, fogvatartási központok lesznek. Az ilyen helyek a nők és a gyermekek számára lennének különösen veszélyesek – mondta.
Afrika nélkül nem megy
A csúcstalálkozó kiindulópontja lesz Európa és Afrika jobb együttműködésének. Egyik legfontosabb megoldandó feladat az, hogy jövőt biztosítsunk a reményvesztett embereknek, otthonmaradásra ösztönözve őket.
A jelen lévő vezetőknek nem a migránsok ellen kell döntéseket hozniuk, hanem a fegyveres konfliktusokat, a szegénységet vagy a reményvesztettséget kell orvosolniuk országaikban – mondta beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
A vallettai csúcstalálkozón az Európai Unió meg kívánja erősíteni együttműködését afrikai partnereivel a migráció kezelésének terén. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a nyitó ülés keretében bejelentette, hogy a brüsszeli végrehajtó testület már elkülönített 1,8 milliárd eurót az Afrika megsegítésére szánt EU-alap finanszírozására, és sürgette, hogy az uniós tagországok is járuljanak hozzá az alap működéséhez.
Az EU-Afrika csúcstalálkozó – amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – csütörtök kora délután ér véget, és azt követően az Európai Unió 28 tagországának állam-, illetve kormányfője tart majd nem hivatalos csúcstalálkozót a máltai fővárosban.
