Itt a fordulópont?
Robin Niblett professzor szerint már a párizsi terrortámadás előtt is „forrponthoz közelített” a feszült idegesség, a zavarodottság és a nézeteltérések elegye a példátlan menekülthullám kezeléséről folyó vitában. Ráadásul Európa sok országában továbbra is vérszegény a gazdasági növekedés, és magas a munkanélküliség.
A populistáknak kedvez
Mindebből a populista pártok húztak hasznot, és most a párizsi merénylet is e politikai erők kezére játszhat, éppen olyan időszakban, amikor szerte Európában kulcsfontosságú választásokra készülnek. Legközelebb, három hét múlva éppen Franciaországban tartanak regionális választásokat – hangsúlyozta a Chatham House igazgatója.
Meg kell védeni az állampolgárokat
Niblett professzor szerint jóllehet a Charlie Hebdo című szatirikus lap párizsi szerkesztőségében januárban végrehajtott vérengzés után az európaiak még egy emberként álltak ki a szólásszabadság elvének védelme mellett, a mostani újabb terrortámadás után azonban már inkább azt fogják firtatni, hogy kormányaik képesek-e megvédeni őket fizikailag, és megőrizni életformájukat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ebben a hangulati környezetben az Európai Unió tagállamainak kormányaira „minimum” óriási nyomás fog nehezedni a közel-keleti és az afrikai menekültek beáramlásának megállítása végett.
Pont ez elől menekülnek
Az érkezők zöme pontosan az olyan jellegű erőszakcselekmények elől menekül, amilyen Párizst is sújtotta. Azok a hírek azonban, amelyek szerint a merénylők közül legalább egy a menekültekkel együtt lépett európai területre Görögországban, rájátszanak azokra a lakossági félelmekre, hogy a menekülthullámmal terroristák is bejutnak Európába – vélekedett a Chatham House igazgatója.
Robin Niblett szerint a menekültválság máris súlyos mértékben megingatta a kormányokba vetett közbizalmat Európa sok országában, és olyan alapvető kérdéseket vet fel az önazonossággal és az integrációval kapcsolatban, amelyeket nem lehet rövid távon megoldani.
Ebben az összefüggésben, és a további esetleges terrortámadások lehetőségének árnyékában nehéz elképzelni, hogy a schengeni megállapodás aláírói miként tudják továbbra is nyitva tartani belső határaikat mindaddig, amíg nem bíznak jobban a felderítési és hírszerzési adatok megosztásának hatékonyságában, és amíg nem sikerül megerősíteni az EU külső hatásainak védelmét – fogalmaz vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.
Meg kell oldani a konfliktusokat
Robin Niblett szerint az EU-kormányoknak ugyanakkor meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szíriai és az iraki konfliktus megoldására. Ehhez a katonai erő és a diplomácia „intelligensebb kombinációjára” lesz szükség.
Az EU-tagországok kormányai nem vettek tudomást azokról a már három éve elhangzott figyelmeztetésekről, hogy rengeteg veszéllyel járhat, ha hagyják a szíriai válságot kibontakozni. Ma már viszont egyszerre kellene elérni – Szíria mellett – Líbia, Jemen, valamint a térség és a Szahel-övezet más ingatag országainak stabilizálását – hangsúlyozza a Chatham House vezetője.
Robin Niblett szerint a párizsi merénylet elborzasztó módon igazolta, hogy Európának – tekintettel földrajzi helyzetére – nincs más választása, mint e válságövezetek tevőleges stabilizálása.
Sokkal nehezebb a feladat
A Királyi Külügyi Intézet igazgatója hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez most sokkal nehezebb feladat, mint a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényletek utáni nemzetközi összefogás megteremtése volt.
Akkoriban széleskörű politikai és köztámogatottsága volt Londonban, Washingtonban és Párizsban annak, hogy a terrorizmus elleni harcot Afganisztánban, az al-Kaida terrorhálózat saját bázisországában kell megvívni.
Azóta azonban megtörtént az iraki beavatkozás is, amelynek következményei fájdalmas módon mutatták meg a katonai intervenció kockázatait és az általa elérhető célok korlátozottságát. A párizsi merényletekre adandó francia és szélesebb európai reakciók ebben a „poszt-iraki” hangulati környezetben formálódnak, és nyilván elhangzanak majd olyan érvek, hogy a katonai beavatkozás fokozásának nem csupán csekély a hatékonysága, de további terrortámadásokhoz vezethet az európai országokban.
Bőven van támogatójuk
Az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetnek sokkal több potenciális támogatója van Európában, mint az al-Kaidának, amely kis létszámú – bár pusztító támadások kitervelésére és végrehajtására ugyancsak képes – terrorista sejtekkel dolgozott. Ez a tényező is erősíti a katonai beavatkozások kiszélesítéséből eredő potenciális kockázatokat.
Mindez azt jelenti, hogy Európában és az Atlanti-óceán túlpartján rendkívül nehéz lesz egységes álláspontra jutni a jelenleginél erősebb válaszlépésekről – jósolta vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.
Újabb elkövetőt azonosítottak, egy embert keresnek
A péntek éjjeli párizsi merényletek újabb elkövetőjét azonosították a nyomozó hatóságok – tudta meg az AFP hírügynökség a franciaországi nyomozáshoz közelálló forrásokból vasárnap. Az újabb, második azonosított elkövető egyike volt annak a négy merénylőnek, aki a Bataclan rendezvényközpontot támadta meg.
Egyes források szerint francia, mások szerint belga állampolgár a vasárnap azonosított öngyilkos merénylő. Egyik testvérét Brüsszelben őrizetbe vették, majd francia források szerint szabadlábra helyezték. Ezt a belga ügyészség azonnal cáfolta, azt állítva, hogy az őrizetbe vételt meghosszabbították. Másik testvére hollétéről nem tudnak semmit a hatóságok, lehet, hogy ő is a merénylők között volt, vagy szökésben van. Belgium nemzetközi elfogató parancsot adott ki ellene.
A Twitteren tették közzé
A francia rendőrség Twitter-oldalán kora este közzétett felhívás szerint a keresett férfi neve Abdeslam Salah, 26 éves, 175 centiméter magas, barna szemű. A hatóságok a férfi fotóját is közzétetették, és arra kérik azokat, akik bármit tudnak hollétéről, azonnal hívják a 197-es telefonszámot. „Veszélyes egyén, nehogy egyedül lépjenek fel ellene!” – figyelmeztetett a francia rendőrség.
Álcázta magát
A férfit szombat reggel a francia-belga határon ellenőrizték. A nyomozók azonban nem biztosak abban, hogy az, aki a személyi okmányokat bemutatta, valójában Abdeslam Salah volt.
A három testvér Brüsszelben élt állandó jelleggel, ott született franciák vagy belga állampolgárok. A hatóságok a hét öngyilkos merénylő közül eddig kettőt azonosítottak. A szombaton elsőként azonosított, algériai gyökerekkel rendelkező, de már Franciaországban született 29 éves Ismail Omar Mostefai szintén a Bataclant megtámadó terroristák egyike volt.
Téves hírek miatt pánik tört ki Párizsban
Ismeretlen okokból pánik tört vasárnap este a párizsi République (Köztársaság) téren, ahol ismét ezrek gyűltek össze, hogy a merényletek halálos áldozataira emlékezzenek. A tér néhány perc alatt kiürült, a környéken helikopterek köröznek.
A hírtelevíziók tudósítása szerint a környéken jelen lévő rendőrök szerint semmi gyanús nem történt. Vagy egy petárda robbant fel, vagy pedig téves hírek terjedtek a tömegben és az emberek azért kezdtek el pánikszerűen menekülni.
