A lap azt írta, lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Szalai Gabriella, az intézet programigazgatója szerint a rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti, azonban önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást, ugyanis az energiahatékonyságot növelni szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.
Vissza nem térítendő támogatások nélkül viszont csak azok a családok kezdenek rezsicsökkentő beruházásokba, amelyeknek van elég megtakarításuk, de a banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik ilyesmivel. A lap szerint, elengedhetetlen az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált támogató programok formájában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Becslések szerint 420 milliárd forint uniós forrásból, kiegészülve a kereskedelmi bankok, illetve a Magyar Fejlesztési Bank hiteleivel, állami pénzek bevonásával, évi 40 ezer lakást lehetne korszerűsíteni.
