Új előírást hozott az MNB
A jelzálogbank – mint szakosított hitelintézet – induló tőkéje 3 milliárd 900 millió forint. Az Erste a jegybank közelmúltban megjelent rendeletére, valamint a forintosítás utáni mérlegszerkezetre reagálva alapít jelzálogbankot. A hazai bankrendszerben a devizahitelek forintosításának hatására jelentősen emelkedett a hosszú lejáratú forinteszközök állománya, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között.
Az MNB a lejárati eltérés csökkentése érdekében előírta, hogy 2016. október 1-jétől minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. A magyarországi szabályozás szerint csak jelzáloghitelintézet jogosult jelzáloglevelet kibocsátani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti.
A K&H is csatlakozik
Magyarországon jelenleg három jelzálogbank van jelen a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank. Az FHB Jelzálogbank valamint a többségi tulajdonában álló FHB Kereskedelmi Bank szeptemberben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) tagjává vált, ami által a szövetkezeti hitelintézetek megfelelhetnek a jegybanki szabályozásnak.
Októberben a K&H Bank is bejelentette, hogy jövőre megalapítja saját, 100 százalékos tulajdonában lévő jelzálogbankját, hogy ezáltal eleget tegyen az MNB új szabályozási követelményeinek. Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám augusztus elején úgy nyilatkozott: stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal történő együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes, azaz önálló alapítást sem.
