Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását. A tizenegy pontos zárónyilatkozatban szerepel egyebek közt a terrorizmus elleni közös fellépés, a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása.
Partner lett Törökország
A vasárnap elfogadott megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait – vélekedett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón. A nyilatkozat új fejezetet nyit az unió migrációs politikájában, amelyben mostantól Törökország is partnerként veszi ki részét – hangsúlyozta Tusk, hozzátéve, hogy a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal.
A csatlakozási folyamatban december 14-én megnyitják a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló 17. tárgyalási témafejezetet, 2016 első negyedévében pedig további fejezetek tárgyalására nyílhat lehetőség – mondta Tusk.
Visszafogadják a menekülteket
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az unió és Törökország vezetői a jövő esztendőtől kezdve évente kétszer tartanak majd csúcstalálkozót. 2016 júniusában lép hatályba az EU-török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen.
Milliárdok mentek el
Ahmet Davutoglu török kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket.
Üdvözölte az unió azon kezdeményezését, amely szerint országa támogatást kap a szíriai menekültek ellátásához. Elmondta, hogy Törökország a több mint három éve elkezdődött szíriai háború óta 2,2 millió menekültet fogadott be, akikre eddig 8 milliárd dollárt költött.
Mi is fizetünk
A zárónyilatkozat rögzíti, hogy a vasárnapi tanácskozáson megjelent állam- és kormányfők létrehozták azt a 3 milliárd eurós pénzügyi alapot, amellyel az unió a szíriai menekültek ellátásának javításához járul hozzá. Magyarország 18 millió eurós támogatással járul hozzá az uniós alaphoz.
A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat. Erről a csúcstalálkozót megelőzően Németország mellett Ausztria, a Benelux államok, Svédország, Finnország és Görögország vezetői tanácskoztak Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére, de – mint azt Merkel sajtótájékoztatóján közölte – konkrét számokról nem tárgyaltak.
Így értékelt a miniszterelnök
A magyar szempontokat ezzel sikerült érvényesíteni – erősítette meg a kormányfő. A nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia – nyilatkozott a miniszterelnök, aki reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek, hiszen Európának az az érdeke, hogy Törökország visszatartsa a migránsokat.
Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a migránsok áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között – közölte a miniszterelnök.
Az unió által Törökországnak felajánlott, a menekültek ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi keret kétéves periódusra szól – tájékoztatott a kormányfő, aki emberiességi szempontból helyesnek tartotta a Magyarország 18 milliós hozzájárulását, az összeget pedig méltányosnak nevezte a nemzeti össztermék arányaihoz képest.
