„Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is.
Al Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter gyűrűjében. A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak
minősítette.
Csúszott a vége
Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó
klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő
országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.
2 Celsius lett a cél
A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai,
és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.
Minden országot érint a megállapodás
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg „differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű”.
Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig „egy lépcsőfok”,
„az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti
felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.
„Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.
„Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.
Elégedett a Greenpeace
A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is „fordulatnak” minősítette.
„A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.
Magyarországnak is kedvez a döntés
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy értékelte, hogy „az elfogadott megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is”.
Rámutattak arra, hogy a dokumentum jogi kötelező erővel rendelkezik, és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Erről szól a megállapodás
A megállapodás vívmányai közül a minisztérium kiemelte, hogy „a fejlett és a fejlődő államok kérései között egyensúlyozva elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző kapacitásait és körülményeit”, valamint „kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is”.
A fő cél elérése érdekében – hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest két Celsius-fok alatt tartsák – a felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket tesznek, nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi finanszírozásban, az államiak mellett vállalati és civil forrásokból is – áll a közleményben.
A megállapodás értelmében a fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A megállapodás kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is.
Kivette a részét Magyarország
A közlemény szerint a konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
A tárca felidézte azt is, hogy Magyarország a legmagasabb szinten képviseltette magát a konferencián, a találkozó nyitónapján Áder János köztársasági elnök szólalt fel a plenáris ülésen.
A delegáció szakmai vezetője, Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel, „megalapozva az új megállapodás végrehajtását célzó nemzetközi együttműködést”.
Egyéves időtartamra szólóan magyar jelöltet választottak a Keretegyezmény Tudományos és Technikai állandó Segédtestületének (SBSTA) alelnöki posztjára.
Fordulóponthoz érkeztünk
A párizsi döntést követően a washingtoni Fehér Házban nyilatkozva Obama kijelentette, hogy mint minden szerződés, ez sem lehet tökéletes, a megvalósítás útja pedig nehéz és kihívásokkal teli, mégis fordulópontot jelenthet a káros éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben, és „megmutatja, hogy mi minden lehetséges, ha a világ összefog”. Az egyezmény szerinte hosszú távra teremti meg azokat a kereteket, amelyekre a nemzetközi közösségnek szüksége van a klímaválság megoldásához.
A megállapodást szombat este számos más vezető politikus is méltatta. Angela Merkel német kancellár például azt emelte ki, hogy az emberek milliárdjainak segíthet megfelelő életfeltételeket biztosítani a távolabbi jövőben is. Ő is hozzátette ugyanakkor, hogy még sok munka vár az érintett országokra a tényleges eredmények eléréséhez.
David Cameron brit miniszterelnök fogalmazása szerint Párizsban létfontosságú lépéseket tettek, amelyek révén „gyermekeink és unokáink is látni fogják, hogy ez a generáció megtette kötelességét a bolygó jövőjének biztosítása érdekében”.
Az utolsó esély a szebb jövőért
A klímakonferenciának otthont adó Franciaország köztársasági elnöke, Francois Hollande világossá tette, hogy a megállapodás csak a kezdetét jelenti az éghajlatváltozás elleni küzdelem új szakaszának. Arra szólította fel az országokat, hogy próbálják meg nemzeti vállalásaikat a megállapodásban szereplőnél is korábban felülvizsgálni és teljesítésüket elkezdeni.
Az európai uniós központi intézmények vezetői történelminek nevezték az egyezményt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a világ egységet mutatott a klímaváltozás elleni küzdelemben. Szerinte ez az utolsó lehetőség arra, hogy a jövendő generációk számára „stabilabb világot”, egészségesebb bolygót, tisztességesebb társadalmakat és virágzóbb gazdaságokat” hagyjanak hátra.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy kemény munkával biztosítani kell a megállapodás gyakorlatba átültetését és finanszírozását is.
Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a megállapodást méltatva dicsérte a klímakonferenciát rendező Franciaország vezetését is annak eléréséért.
Meg kell kezdeni a munkálatokat
Az üzleti világ képviselői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetői is üdvözölték a megállapodást, és a szükséges anyagi források előteremtésére szólítottak fel. Egyes nyilatkozók hangoztatták azt is, hogy a fejlett országok pénzügyi felajánlásai várhatóan a sokszorosukat fogják megmozgatni „klímabarát” technológiai befektetésekre.
Környezetvédelmi szervezetek illetékesei azt emelték ki, hogy a megállapodás jó irányba mutat, és több területen világosabbá teszi a klímaváltozás elleni fellépés kereteit. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy el kell érni a megállapodás teljes körű végrehajtását is.
A szerződéshez csatlakozott országok következő találkozóját 2016-ban a marokkói Marrákesben rendezik meg, ahol a résztvevők további döntéseket hoznak a megállapodás megvalósításának még nyitott kérdéseiben.
