A Sanghajban és Sencsenben jegyzett 300 legnagyobb társaság CSI-300-as indexe 1,86 százalékkal, 3155,88 pontra esett. A sanghaji tőzsde fő mutatója, a Shanghai Composite 2,42 százalékkal, 2949,60 pontra, a második legnagyobb kínai tőzsde, a sencseni börze fő mutatója, a Shenzhen Component Index pedig 3,06 százalékkal, 9978,82 pontra süllyedt.
Az amerikai Nasdaq Composite index kínai megfelelője, a fejlett technológiai vállalatok részvényeit követő ChiNext index 4,09 százalékkal, 2059,78 pontra zuhant.
Nem győzték meg a befektetőket
Az indexek az év eleje óta értékük nagyjából 16 százalékát veszítették el. Hiába voltak a vártnál sokkal kedvezőbbek a kínai decemberi külkereskedelmi adatok és hiába erősítette szerdán is – immár a negyedik egymást követő kereskedési napon – a jüan dollárhoz viszonyított árfolyamát a pekingi központi bank, sokan óvakodtak a részvénykereskedéstől, inkább a biztonságosnak tekintett kötvények, pénzpiaci alapok és tengerentúli befektetések felé fordultak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A rossz döntésként értékelt pekingi lépések fokozták azokat az aggodalmakat a globális piacokon, hogy Kína elveszítheti az ellenőrzést a gazdaságpolitika felett, miközben a növekedés az utóbbi negyed évszázadot tekintve a legkisebbre lassulhatott tavaly.
Japán végre magára talált
Kínát leszámítva a több vezető ázsiai értéktőzsdén emelkedtek az árfolyamok. Idén először nyereségben, méghozzá jelentős mértékű pluszban zárt a tokiói börze, köszönhetően a kedvező kínai külkereskedelmi statisztikának, valamint a jen dollárhoz viszonyított gyengülésének, amely felfelé nyomta a nagy exportáló vállalatok árfolyamát. A 225 válogatott részvény Nikkei-mutatója 2,88 százalékkal, 17 715,63 pontra, míg a szélesebb körű Topix-index, amely az első szekcióban forgalmazott valamennyi részvényt magában foglalja, 2,86 százalékkal, 1442,09 pontra ugrott.
A nagy elektronikai konszernek közül a Nintendo 6,98 százalékkal, a Sony 3,81 százalékkal, a Panasoniic 2,10 százalékkal, a Sharp pedig 1,78 százalékkal, míg az autógyártók közül Toyota 3,03 százalékkal, a Nissan pedig 3,08 százalékkal drágult.
Ausztrália is elkapta a ritmust
A dél-koreai Kospi 1,34 százalékkal, 1916,28 pontra erősödött a belföldi intézményi befektetői vásárlásoknak köszönhetően, de a külföldiek továbbra is nettó eladók voltak. Kilenc egymást követő kereskedési nap után először Ausztráliában is emelkedtek a részvényárfolyamok a vártnál jobb kínai adatoknak köszönhetően: az S&P/ASX 200 index 1,27 százalékkal, 4987,44 pontra növekedett.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 1,18 százalékos pluszban, 19 945,00 ponton, a tajvani TWII-index pedig 0,72 százalékos nyereségben, 7824,61 ponton zárt. A 30 vállalatot magában foglaló mumbai tőzsdeindex, a BSE Sensex 0,09 százalékkal, 24 703,27 pontra, a rivális, 50 részvényt felvonultató CNX Nifty pedig 0,12 százalékkal, 7519,25 pontra nőtt.
A Morgan Stanley Capital International, a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 1,6 százalékos pluszba került.
Végre vége Európa rosszkedvének
Jelenős emelkedéssel nyitottak szerdán a vezető európai értéktőzsdék. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 8,88 pontos emelkedéssel, 24 311,33 ponton nyitott szerdán. A keddi záró értékéhez képest 0,04 százalékkal erősödött. A frankfurti DAX-index 1,09 százalékos, a londoni FTSE-100 index 0,82 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 0,96 százalékos pluszban indította a kereskedést. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,90 százalékkal növekedett.
