Még finomíthatnak a módszeren
A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét.
Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosításoknál – s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél – is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.
A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. Az európai szintű szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetőség lesz a jövő januártól hatályos módszertan finomítására.
Hogyan kell számolni?
Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).
A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében működtetett – s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő – TKM-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.
Az átláthatóság volt a cél
Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeiről szóló új MNB-rendelet is.
