A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétette: januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt bruttó, és 8,0 százalékos a nettó keresetek emelkedése. A fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7,0 százalékot valamivel meghaladó ütemben nőttek.
Állami emelés is húzta a számokat
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát – közölte a KSH.
A vállalkozásoknál 5,2 százalékos volt a bruttó és 6,8 százalékos a nettó bérek emelkedése, míg a költségvetésben – a közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 9,8, illetve 11,5 százalékos emelkedést regisztrált a KSH. A prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számolt rendszeres keresetek a versenyszférában 4,7, a költségvetési szektorban 9,8 százalékkal emelkedtek.
Így teljesítettek a szektorok
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 249 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlag 262 950 forint volt. A januári nettó kereset átlagos összege 165 850 forint volt a nemzetgazdaság egészét tekintve, a közfoglalkoztatottak nélkül számított értéke pedig 174 860 forintot tett ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az iparban 264 600 forint volt a januári bruttó átlagkereset, 4,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, az építőiparban 0,3 százalékkal kevesebb bért, átlagosan bruttó 184 660 forintot kaptak a foglalkoztatottak. Az infokommunikációs szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset, ahol 9,3 százalékos éves növekedéssel csaknem 503 ezer forintot ért el, a sokáig legjobban fizető pénzügyi szférában 480 ezer forint alatt maradt a kereset. A szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban ezzel szemben alig 162 900 forintot lehetett keresni.
A költségvetési szférában, a közigazgatásban és a védelmi testületeknél alkalmazottak januári bruttó átlagkeresete 11,4 százalékkal nőtt egy év alatt és januárban 283 ezer forint volt. Az oktatásban 261 800 forint volt a bruttó bér, 5,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az egészségügyben 6,8 százalékos éves növekedéssel, 231 500 forint volt a havi bruttó átlagkereset.
Erre nem számítottak
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a várakozásoknál lényegesen gyorsabban nőttek a bruttó bérek januárban. Idén 4,3-4,5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,8-6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 1,1 százalékos infláció mellett 4,6-4,8 százalékos reálbér növekedés várható.
Kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése jelentősen, 3,4 százalékra gyorsult, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,7 százalékos növekedése okozott. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál jóval nagyobb mértékben, mintegy 30 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában.
Ezekkel a kockázatokkal számolnak
A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, valamint egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Felfelé mutató kockázat a minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is.
Az inflációra pedig lefelé mutató kockázat az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 5 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – közölte.
Fontosak a háztartások
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, hogy a reálbérek idén várható, 6 százalékot meghaladó növekedése miatt a lakossági fogyasztás erősödhet, ezáltal továbbra is kulcsszerepe lesz a gazdasági bővülésben. Az már a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatokból látszott, hogy a háztartások fogyasztása fontos szerepet játszott a növekedésben.
Hozzátette, hogy a béremelkedésben szerepe van annak, hogy egyes szektorokban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiány alakult ki, ez pedig felfelé hajtja a fizetéseket, emellett a béremelkedéshez hozzájárul az szja idei, 1 százalékpontos csökkentése is.
Nincs inflációs nyomás
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a bérek emelkedése a továbbra is nyomott infláció mellett a vásárlóerő jelentős emelkedését hozza, ami a fogyasztás további erősödéséhez járul hozzá. Az alkalmazásban állók létszáma továbbra is emelkedő trendet mutat a vállalkozásoknál, ami mindenképpen kedvező folyamat – vélekedett.
A nettó nominális bérek közel 7 százalékkal bővültek tavaly januárhoz képest, amiben szerepet játszik a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékpontos csökkentése, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztése. A rendszeres bruttó bérek alakulása változatlanul a trendet követi, nem látszik a munkaerőpiac feszességéből fakadó bérinflációs nyomás.
Az elemző szerint az ágazati bontást vizsgálva a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban még nem érezteti hatását a kereskedelmi láncok által bejelentett jelentős béremelési hullám, ugyanis a nemzetgazdasági átlag alatti ütemben (4,2 százalékkal) emelkedtek a bruttó keresetek januárban.
