Kicsit kiakadtak
Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) ügyvivője a lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az édesség receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es erdélyi szakácskönyvében bukkant fel először, nem pedig – mint Achim Irimescu miniszter állította – egy román asszony alkotásaként.
A szakember azt is elutasítja, hogy Románia földrajzi árujelzős oltalomban részesítse a kürtőskalácsot, mert ebben az esetben csak az Európai Unió által jóváhagyott területen, azaz Erdélyben vagy Székelyföldön készülhetne az édesség. Az NKSZ szerint ez fölösleges akadályt jelentene, a szaktestület ezért azt szeretné, hogy az eredeti receptúrát betartva mindenki készíthessen kürtőskalácsot.
Itthon is mozgolódtak az ügyben
A kürtőskalács, mint „hagyományos különleges termék” uniós bejegyeztetése érdekében lép fel a Földművelésügyi Minisztérium (FM) – közölte korábban a szaktárca. A bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. Erről szakmai párbeszéd zajlott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Levédetnénk Brüsszelben is
Az elnevezés uniós bejegyzése érdekében benyújtott kérelem elbírálásának van egy nemzeti szakasza, ezt követően pedig egy kéthónapos uniós szakasza. Az FM korábban tájékoztatott, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről tavaly januárban.
