Sorjáznak a makrogazdasági hírek. Az IMF a minap visszavágta Magyarország idei növekedési kilátásait, míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter olyan adócsökkentési programot jelentett be, ami 175 milliárdos léket vág a jövő évi büdzsében.
Miért oly optimista a jegybank?
Nem kelthetett valódi meglepetést, hogy az IMF az idei évre szóló növekedési prognózisát 2,5 százalékról 2,3 százalékra vette vissza, mert ez nagyjából megfelel a piaci konszenzusnak – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Hozzátéve: bővebb magyarázatot talán az igényelne, hogy a Magyar Nemzeti Bank miért vár továbbra is 3 százalékos GDP bővülést az idei évre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A mérsékeltebb gazdasági dinamika az uniós támogatások korábban vártnál kisebb mértékű felhasználásával hozható összefüggésbe. Az MNB optimizmusa azért zavarba ejtő, mert a Raiffeisen elemzői a növekedési hitelprogrammal és a CSOK-kal együtt sem látnak okot 2,2 százalékosnál magasabb előrejelezésre.
Bár a mezőgazdaság teljesítménye, akár a kedvező időjárásnak köszönhetően is megugorhat, továbbá a lakossági fogyasztás is bővülhet nem várt mértékben. Ám ezeknek egyelőre semmi jele, s ha bekövetkeznének, akkor is csupán 2,5 százalékos növekedést remélhetnénk ezektől a hatásoktól.
Mekkora léket vág Varga Mihály?
Áfacsökkentési programot hirdetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: a tej, a baromfi és a tojás áfája 5 százalékra, míg az éttermi szolgáltatások és az internet áfája 18 százalékra csökken. Bár az intézkedéscsomag, úgymond, 175 milliárdos léket vág a büdzsében, az elemző szerint fontos körülmény, hogy az előrejelzések szerint a 2017-es évben már ismét 3 százalék közeli lehet a magyar gazdasági növekedés.
Miután az GDP 1 százaléka nagyjából 350 milliárd forint, ezért az egyenlegjavulás önmagában is elegendő játékteret kínál, más kérdés, hogy az államadósság csökkentése vagy az államháztartási hiány szűkítése is fontos cél lehet.
Csak a konvergencia-program tuti
Hogy mik is lesznek a pontos súlyok, arra a konvergencia-program adhat választ. Míg a „nullás költségvetésként” kommunikált, működési hiány nélküli büdzsét a „szómágia” fogalomkörébe sorolta az elemző. Emlékeztetve: a nemzetgazdasági tárcavezető 2 százalék körüli költségvetési hiánnyal számol jövőre.
