Teszteljük a kínai piacot
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta, hogy a kibocsátás jelentősége inkább gazdaságpolitikai jellegében, és nem az összegében van, azt mutatja, Magyarország is megjelent kötvénykibocsátással a kínai piacon.
Az elemző kiemelte, hogy a kibocsátásnak „tesztjellegű”, kísérleti szerepe van, mert az átszámítva mintegy 140 millió eurós kibocsátás jóval kisebb az Európában, illetve Észak-Amerikában korábban piacra dobott euró- illetve dollárkötvényeknél. Azt mutatja, a kínai gazdaság, a kínai tőkepiac szerepe felértékelődött. Korábban az Egyesült Királyság már bocsátott ki kötvényt Kínában, de a világ is ebbe az irányba halad, a régióból Magyarország elsőként lépett ezen a piacon – mutatott rá Török Zoltán.
Politikai célok
Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő stratégája és portfóliómenedzsere szerint meglepő a jüankötvény piacra dobása, mert korábban arról volt szó, hogy egyáltalán nem lesz devizakötvény-kibocsátás az idén. Úgy vélte, a jüankötvénynek, annak kis összege miatt, nincs szerepe az államadósság finanszírozásában, valójában politikai célokat szolgál, azt mutatja, erősítjük kapcsolatainkat a távol-keleti nagyhatalommal.
Népszerűek a magyar papírok
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kommentárjában kifejtette, az aukció és így a magyar állampapírok iránt jelentős érdeklődés mutatkozott meg, amit mind a hozam, mind a túljegyzés alakulása alátámaszt. Az előzetes tervek alapján ugyanis 6,5 százalékos hozam mellett tervezték a kibocsátást, valamint 2,5-szeres túljegyzés mellett zárult az aukció.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szakértő szerint a hazai államadósság devizaarányának tartós csökkentése, ami az ÁKK célja, még az idei első és egyben vélhetően utolsó devizakötvény-kibocsátás ellenére is tartható. Hozzátette: ennek az egyik legfőbb oka, hogy a kibocsátás összege nem jelentős.
Hangsúlyozta azt is, hogy a jüankötvény kibocsátása a szokásosnál jelentősebb árfolyamkockázattal nem jár, mivel a piacon euróra cserélik a befolyó jüan-összeget, így érdemben az államadósság kiszámíthatóságát nem befolyásolja.
Virovácz Péter szerint a kibocsátás mögött vélhetően elsősorban gazdaságstratégiai, nem finanszírozási megfontolások állnak. Ezt az is alátámasztja, hogy rendkívül élénk a piacon a forintkötvények iránti kereslet.
Most épül a bázis
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szintén úgy látja, hogy a kötvénykibocsátás jelentősége inkább a kínai pénzügyi intézményekkel való kapcsolatfelvétel, Kínában kiépíteni és a későbbiekben szélesíteni a befektetői bázist. A kibocsátás valamivel drágább volt, mintha dollárban történt volna, de a kötvény összege nem jelentős, így ennek nem lesz nagy hatása a magyar költségvetésre – mondta.