Így is elérhető a cél
Az Aszahi Simbun című napilap pénteken azt írta, hogy Abe Sindzó valószínűleg a parlament jelenlegi ülésszakának lezárulta után, június 1-jén jelenti be döntését.
A Reuters három jól tájékozott forrásból is úgy értesült, hogy a miniszterelnök egy és három év közötti időtartamban gondolkodik. Vasárnap a pénzügyminiszterrel, majd hétfőn a koalíciós partner párt, a buddhista-pacifista Új Komeito vezetőjével tárgyal, hogy meghozza a végleges döntést.
A Jomiuri Simbun című japán újság kiemelte, hogy az áfaemelés két évvel történő elhalasztása még mindig lehetővé tenné, hogy a költségvetési mérleg egyenlegét nyereségbe fordítsák 2020-ra.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Válságtól tartanak
A világ hét legfejlettebb országának vezetőit vendégül látó Abe Sindzó csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy megismétlődhet a Lehman Brothers amerikai bank 2008-as összeomlásával induló világgazdasági válság.
„A világgazdaság válaszút elé került, és ha nem jó döntéseket hozunk a gazdaság stabilizálására, akkor olyan válsággal nézhetünk szembe, amely túlmutat a szokásos gazdasági ciklusokon” – fogalmazott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mijagava Norio, a Mizuho Securities befektetési bank vezető közgazdásza szerint a miniszterelnök világgazdasági helyzetértékelése túlzó, de az áfaemelés elhalasztása biztosan kedvező lépés lenne a japán gazdaság számára.
„Amíg nem halasztja el meghatározatlan időre, Abe továbbra is jogosan állíthatja, hogy nem adta fel a költségvetési fegyelmet” – véli a szakértő.
Nem jött be az előző emelés
2014. április 1-jén 5 százalékról 8 százalékra emelték az általános forgalmi adó mértékét Japánban, majd az eredeti tervek szerint másfél év múlva, 2015 októberében további 2 százalékponttal 10 százalékra növelték volna az áfakulcsot. Utóbbi lépést azonban 2017 áprilisára halasztotta kormány, miután az első emelés újra mély válságba taszította a szigetországot.
Miközben a gazdasági fellendülés szertefoszlott, nyáron pedig felsőházi választást tartanak, a miniszterelnöknek döntenie kell arról, hogy vállalja-e a második áfaemelés kockázatát.
Japán két legfőbb gondja a népesség csökkenése, illetve öregedése, valamint a hatalmas államadósság. A társadalom elöregedése növeli a költségvetés terheit és csökkenti a megtakarításokat, ami a bruttó hazai termék kétszeresét meghaladó, eddig belföldi forrásokból – nagyrészt nyugdíjalapok által – finanszírozott adósság fenntarthatóságát is kérdésessé teszi.
Az eredeti elképzelések szerint az áfaemelésből származó bevételek részben ellensúlyozták volna ezeket a terheket.
