Johnson bejelentése nyomán biztos, hogy a Konzervatív Párt vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből két másik tory politikus, Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az utódlási folyamatban részt vesz még néhány kormánytag, köztük Stephen Crabb munkaügyi miniszter és Liam Fox volt védelmi miniszter, de nekik a jelenlegi parlamenti és pártbeli erőviszonyok alapján semmi esélyük a győzelemre.
May vagy Gove
Theresa May és Michael Gove egyaránt csütörtökön jelentette be, hogy indul. May közölte, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust.
A csütörtöki bejelentések közül Johnson döntése messze a legnagyobb meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. A konzervatív párti politikus volt a kilépést pártoló tábor egyik frontembere a brit EU-tagságról tartott múlt heti népszavazás kampányában.
Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken bejelentette, hogy őszig távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután az EU-népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
Pedig ő lett volna a tuti induló
Egészen csütörtökig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utódválasztási versenyben, ám csütörtökön – szintén általános meglepetésre – Michael Gove, Johnson volt szövetségese bejelentette indulását. Gove, aki Johnson mellett a másik frontembere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak, indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában közölte, hogy eredeti szándéka az volt, hogy Boris Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges” – jelentette ki Gove.
Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért.
May – Johnsonnal és a Gove-val ellentétben – a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan.
„A Brexit Brexitet jelent”
Indulását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy „a hátsó ajtón keresztül” visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről – mondta Theresa May.
Hozzátette, hogy az ország az EU elhagyására szavazott, a kormánynak és a parlamentnek így az a kötelessége, hogy ezt végrehajtsa.
A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy nem kell új választásokat kiírni a jelenlegi parlament megbízatása, vagyis 2020 előtt, és nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre sem.
Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt George Osborne pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Csütörtöki nyilatkozatában Theresa May hangsúlyozta, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikket London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni.
Johnson, a megosztó személyiség
Az esélyes pályázók közül utoljára Boris Johnson állt a nyilvánosság elé. Az általános várakozás az volt, hogy ő is bejelenti indulását a Konzervatív Párt vezető tisztségéért és a miniszterelnöki székért folyó versengésben, bár Gove néhány órával korábbi váratlan indulása és Johnson elleni, szintén váratlan támadása után már elterjedtek olyan hírek, hogy a volt londoni polgármester esetleg meggondolta magát.
Néhány perccel a határidő lejárta előtt Boris Johnson valóban azt jelentette be, hogy nem indul a két tisztségért. Közölte, hogy most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő.
Sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül már közvetlenül a népszavazás után elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza a sokak által felszínesnek és megosztó személyiségnek tartott Johnson miniszterelnökké választását.
Rendesen elhúzódik a választás
Csütörtök délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hosszadalmas procedúrája.
Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba.
A jelenlegi menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja. Ha Theresa May kerül a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után.
