New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,28 százalék, az S&P-500 index 0,26 százalék, a Nasdaq Composite index 0,29 százalék nyereséget mutatott.
Szerdán az amerikai indexek nyereséggel zártak, a DJIA 1,64 százalékkal, az S&P-500 1,70 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,85 százalékkal emelkedett.
Az amerikai tőzsdék csütörtöki nyitásakor az európai indexek több-kevesebb nyereségben jártak: London 0,3 százalék, Párizs 0,4 százalék pluszt mutatott, a frankfurti DAX pedig minimális nyereséget. Az euróövezeti EuroStoxx50 gyűjtőindex 0,4 százalékkal, az európai FTSE Eurofirst 300 index 0,2 százalékkal erősödött.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Szűnik a Brexit-sokk hatása
Elemzők szerint a tőzsdei befektetők figyelme a Brexit-sokkról már kezd átterelődni jóval általánosabb makrogazdasági mutatók elemzésére, a világgazdasági növekedési kilátások mérlegelésére, valamint az olajárak alakulására. A főbb amerikai tőzsdei indexek már mintegy a felét visszanyerték a Brexit-sokk után elszenvedett árfolyamveszteségnek. A világ tőzsdéin két nap alatt 3 ezer milliárd dollárral csökkent a piaci tőkeérték a britek uniós távozását hozó szavazást követően.
Az olaj ára csütörtökön csökkent, az amerikai tőzsdei nyitáskor a WTI nyersolaj ára 2,35 százalékkal állt alacsonyabban hordónként 48,71 dolláron, a Brent nyersolaj pedig 2,24 százalékkal 50,17 dolláron. Az olajárak csökkenése a múlt havi fennakadások után ismét növekedésnek indult nigériai olajtermelésre vezethető vissza.
Az arany spot ára 0,04 százalékkal 1319,44 dollárra emelkedett unciánként. A dollár erősödött, az eurót 0,21 százalékkal jegyezték gyengébben 1,1101 dolláron.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre többen kérnek segély Amerikában
Az amerikai munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a június 25-én zárult héten a szezonálisan kiigazított adatok szerint a segélykérelmek száma 10 ezerrel, az előző heti 258 ezerről 268 ezerre nőtt. Elemzők valamivel kisebb emelkedésre, 267 ezres adatra számítottak.
Az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma már a 69. egymást követő héten maradt 300 ezer alatt, ilyen hosszú egybefüggő időszakra 1973 óta nem volt példa. A 300 ezer alatti értéket a munkaerőpiac robusztus erősödésének jeleként értelmezik az elemzők.
A segélykérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag nem változott, 266 750 maradt, akárcsak a múlt héten. A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma 20 ezerrel, 2 millió 120 ezerre esett vissza a június 18-án zárult héten. A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag 13 ezerrel 2 millió 133 ezer 500-ra mérséklődött.
A gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan tavasszalkevesebb új munkahelyet teremtettek, de az elbocsátások sem növekedtek. A munkanélküliségi ráta májusban 4,7 százalékra csökkent, ami az utóbbi több mint 8 év legkisebb értékének számít.
Elemzők arra számítanak, hogy júniusban erőre kapott a munkahelyteremtés, és a májusi 38 ezer után 180 ezerrel növekedhetett a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma. A munkaügyi minisztérium jövő héten pénteken közli a tényadatot.
