Fel is, le is út
A kancellár arra reagált, hogy török vezetők ismételten kilátásba helyezték a halálbüntetés újbóli bevezetését.
„Ha bevezetik a halálbüntetést, azzal búcsút intenek a demokratikus közmegegyezésnek. Világos, hogy akkor Törökország nem lehet partner „- jelentette ki Kern.
Kern szerint ki kell várni a törökországi történések alakulását. A kancellár egyúttal reményét fejezte ki, hogy stabilizálódni fog a helyzet. „Törökország sem engedheti meg magának, hogy bezárja az ajtókat” – mondta, hozzátéve, hogy szükség van Törökország stabil partnerségére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a halálbüntetés bevezetését. Ezt a büntetési formát mi kegyetlennek és embertelennek tartjuk, és elutasítjuk – szögezte le a tárcavezető.
Nincs mese
Thorbjorn Jagland a berlini lap online kiadásában ismertetett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést.
Erről beszélt az ET szóvivője, Daniel Höltgen is a szervezet székhelyén, Strasbourgban tett nyilatkozatában, amelyben kiemelte: a halálbüntetés nem fér össze az ET-tagsággal. Fehéroroszország éppen azért nem tagja a szervezetnek, mert ott van halálbüntetés – magyarázta a szóvivő.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ET tevékenységének alapját jelentő Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyan engedélyezi a halálbüntetést elrendelő bírósági ítéletek végrehajtását, de az 1983-ban elfogadott 6. jegyzőkönyvben a tagállamok rögzítették, hogy el kell törölni a halálbüntetést, a 2002-ben elfogadott 13. jegyzőkönyvben pedig vállalták, hogy minden körülmények között elvetik a halálbüntetést.
Az 1949-ben alapított ET-hez Törökország 1950-ben csatlakozott. A regionális nemzetközi szervezetnek 47 tagja van. Legfőbb célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950-ben elfogadott egyezmény érvényesítése.
