A török kulturális és idegenforgalmi minisztérium csütörtöki jelentéséből kiderül, hogy a török vendégforgalom nagy részét korábban az orosz és a német turisták jelentették, akik száma júniusban 93,01, illetve 37,89 százalékkal zuhant, de Magyarországról is 57,55 százalékkal kevesebben utaztak Törökországba, mint egy éve. Míg 2015 júniusában több mint 20 ezer magyar utazott Törökországba, az idén júniusban már csak 8875, az első fél évben 45 százalékkal kevesebb magyar látogatott az országba, mint 2015 első hat hónapjában.
Júniusban 2,44 millió külföldi érkezett Törökországba, míg egy éve 4,12 millió, de a júniusi adat a nyár beköszönte ellenére alacsonyabb a májusi 2,49 milliónál is.
A törökországi turizmust az Oroszországgal tavaly novemberben kialakult feszült viszonyon túl az utóbbi időben elkövetett terrortámadások vetik vissza. Az ország turisztikai központjának számító Isztambulban az idén már négy öngyilkos merényletet követtek el. Legutóbb június 28-án az Atatürk nemzetközi repülőtéren hajtott végre összehangolt terrorakciót három öngyilkos merénylő, amelyben 45 ember halt meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Ankara és Moszkva között a diplomáciai kapcsolat azután jutott mélypontra, hogy a török légierő tavaly november 24-én – légtérsértésre hivatkozva – lelőtt egy Szíriában harci szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót. Az eset nyomán Oroszország szankciókat vezetett be Törökország ellen.
Félnek a kínaiak
Franciaország pekingi külképviseletén az év első hat hónapjában 320 ezer vízumot adtak ki, 15 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.
Kína egyik legnagyobb online utazási ügynöksége a Ctrip tapasztalatai azt igazolják, hogy a közelmúltbéli franciaországi és németországi merényletek elrettentően hatnak az utazni kívánó kínaiakra. Mint mondták, többen módosítanak úti céljaikon. A Ctrip tapasztalatai szerint Nyugat-Európát – ha átmenetileg is – Csehország, Magyarország és Észak-Európa országai váltják fel.
Tényleg Magyarországra jönnek inkább?
Pekingben a tavalyi év azonos időszakához képest stagnálnak a magyar vízumkiadás számai, Sanghajban az erős versenyhelyzet és a prágai közvetlen járat beindítása némileg visszavetette a vízumforgalmat, míg a csungkingi főkonzulátus százalékban kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el az első fél évben. Csunkingból mind az egyéni, mind a szervezett utak számának megszaporodásáról számoltak be.
Mindezek csak részben fejezik ki a turistaforgalmat, ugyanis más országok konzulátusain szerzett schengeni vízummal is utaznak be Magyarországra. Az első hat hónapban a Magyarországra látogató kínai turisták száma 70 százalékkal nőtt, tavaly az emelkedés éves bázison 40 százalékos volt. A szakemberek kiemelik a közvetlen légi összeköttetés jelentőségét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A verseny mindazonáltal az utóbbi időben élesebbé vált, a franciaországi utakat például az irodák immár jelentős kedvezményekkel igyekeznek értékesíteni.
2015-ben 120 millió turista kelt útra a kínai szárazföldről. A felmérések szerint Európát 4,78 millióan választották; a Németországba utazók száma tavaly 70, az Olaszországba utazóké 41, míg a Franciaországba utazóké 48 százalékkal bővült.
Az idei számok drámai csökkenésről árulkodnak, miközben bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a Brexitnek és az angol font árfolyamesésének köszönhetően az Egyesült Királyságba utazó kínaiak száma akár meg is duplázódhat az idén. Ezzel várhatóan megelőzik majd a „sláger országokat”, Franciaországot és Olaszországot.
