Több részre oszlik az országos termelés
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint hektáronként átlagosan 6,9 tonna termett a gyümölcsből. Az egyes megyék között viszont nagy különbségek voltak. Vas és Zala megyében például gyakorlatilag nem termett kajszi, míg Somogyban 18 és fél tonna volt a hektáronkénti termésátlag – tették hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A napilap kitért arra is, hogy az utóbbi öt évben folyamatosan ingadozott az országos termésmennyiség: volt olyan év, amikor összesen csupán tízezer tonna kajszit sikerült betakarítani, míg a következő évben ennek csaknem háromszorosa, 27 ezer tonna termett az ültetvényeken.
Nehéz tervezni a mennyiséget
Emellett az árak is évről-évre nagy kilengést mutatnak. Az idén a fővárosi nagybani piacon például a termelők 11 százalékkal olcsóbban tudják eladni a kajszit, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint ezt a hektikusságot a termelés stabilizálásával és növelésével lehetne csökkenteni. Ehhez hosszú távú stratégiára, ezen belül pedig fajtamentési program elindítására lenne szükség, ezután versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a gazdálkodást – vélekedtek az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei.
A Magyar Idők cikkében kitért arra is, hogy az ültetvényfejlesztést a 2020-ig tartó Vidékfejlesztési program mintegy 19 milliárd forinttal támogatja. A jelenleg is elérhető felhívásra eddig 9,89 milliárd forint értékben érkezett támogatási kérelem, így a keret csaknem felére még most is pályázhatnak a kertészetek – olvasható a lapban.
