A korábbinál is mélyebbre süllyedt annak esélye, hogy még az idén kamatot emel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Péntek délután ugyanis meglehetősen gyenge előzetes GDP adat érkezett az Egyesült Államokból. A második negyedévben mindössze 1,2 százalékos volt a növekedés, miközben a piac 2,6 százalékos bővülést várt. Az idei amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozások 49 százalékról 36 százalékra csökkentek.
Csak a fogyasztók
Nem is önmagában a gyenge GDP adat érdekes, valójában az összetétele világít rá a faramuci helyzetre – vélekedett Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Mondván, a szerény növekmény 90 százalékban a fogyasztásnak köszönhető.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Bár a fogyasztás részesedése hagyományosan erős, jellemzően 70-75 százalékos az amerikai GDP-ben. Ráadásul, tavaly és tavalyelőtt is a fogyasztók vitték hátukon az amerikai gazdaságot. Karácsonykor azonban a kifáradás jelei jelentkeztek, s az idei első félévben már nem volt olyan lelkes a fogyasztás. Most mégis úgy tűnik, hogy a Q2-ben belehúztak a fogyasztók.
Vajon fenntartható?
Ezzel szemben az ipari beruházások, a lakásépítések és a bányaipar is gyengélkedett. Azt lehet tehát mondani, hogy a piac nem csak nagyobb, de jóval kiegyensúlyozottabb növekedést várt.
A fogyasztás túlsúlya azért is veszélyes, mert az elkölthető pénzmennyiség nem növekedett, vélhetően tartalékait élte fel a lakosság, ami arra utal, hogy korántsem fenntartható a mostani növekedés. Lehetséges, hogy a Q3-ban ennek még megfizetik az árát.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ráérős EKB
Sanszos tehát, hogy a Fed idén már nem emel kamatot. Mert a szeptemberi döntés most valószerűtlennek tűnik, novemberben pedig a választások miatt hallgathatnak a jegybankárok.
Ebből az következik, hogy az EKB is ráér alkalmazkodni. Persze, figyelnie kell a BoE e heti döntését. Londonban ugyanis 25 bázispontos kamatvágást vár a piac. Továbbá az európai jegybankároknak azt is meg kell oldaniuk, hogy a jelenlegi feltételek mellett elég hamar a hozamkorlátba, illetve a tagországi kvótákba ütközhet a kötvényvásárlási program. Ezért októberben „finomhangolás” várható.
Az MNB esetében pedig arra számíthatunk, hogy háttérbe szorul az alapkamat, mint monetáris eszköz. Átengedve helyét az unortodox megoldásoknak.
