Az uniós állam- és kormányfők testületének vezetője kijelentette, hogy a 27 EU-társállam most arra vár, hogy Nagy-Britannia mikor jelenti be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat.
Tusk szerint mindenkinek érdekében állna, ha London minél előbb bejelentené a cikkely aktiválását.
May még kivárna
Theresa May azonban már több nyilatkozatában is közölte, hogy London csak akkor aktiválja az 50. cikkelyt, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A brit kormányfő egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható.
May alig egy nappal Tusk látogatása előtt, a londoni alsóházban felszólalva kijelentette: a brit kormány szeretné józan, megfontolt módon átgondolni a kilépési folyamattal kapcsolatos kérdéseket, ezért mindaddig nem hoz érdemi döntéseket, amíg erre nem áll készen.
A brit kormányfő kijelentette azt is, hogy London „nem fogja idő előtt kiteregetni kártyáit”.
Londonra várva
Donald Tusk a Downing Streeten tartott csütörtöki találkozón a brit kormányfő szóvivője szerint azt mondta, hogy a jövő heti pozsonyi EU-csúcstalálkozó napirendjén nem szerepel az Egyesült Királyság és az Európai Unió lehetséges jövőbeni viszonyrendszerének megvitatása, mivel ehhez arra lenne szükség, hogy London formálisan bejelentse az 50. cikkely aktiválását.
„Ezt a nézetet mind a 27 másik tagállam osztja. Egyszerű kifejezéssel élve a labda most az Önök térfelén van” – idézte a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője az Európai Tanács vezetőjének szavait.
Tusk a tájékoztatás szerint hozzátette, hogy tudja, hogy mindez nem könnyű, de reméli, hogy London a lehető leghamarabb készen áll majd a folyamat elindítására.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Theresa May szóvivője szerint a brit kormányfő azt válaszolta, hogy London a kilépési folyamat zökkenőmentességében érdekelt, és éppen ezért kíván elegendő időt hagyni magának arra, hogy felkészülhessen a tárgyalásokra. Amíg azonban Nagy-Britannia az EU tagja, addig erőteljes szerepet is játszik majd az unió politikájában, továbbra is szilárdan kiáll például az Oroszország elleni szankciók fenntartásáért – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Ömlik a pénz Törökországba
A bizottság tájékoztatása szerint a jóváhagyott 348 millió eurót (mintegy 107 milliárd forintot) a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő törökországi menekültek mindennapos szükségleteinek kielégítésére fordítják a török hatóságokkal, a török vörös félholddal és az ENSZ Világélelmezési Programjával együttműködve.
Az októberben induló program keretében közvetlenül a menekülteknek adott elektronikus kártyákra utalnak pénzt havonta, a tervek szerint mintegy egymillió érintettnek juttatnak humanitárius segélyt országszerte. A kiválasztott családok így maguk választhatják meg, hogy mire fordítják a támogatás összegét, és mivel ők maguk fognak vásárolni, a helyi gazdaságnak is támogatást nyújtanak.
A menekültek a támogatások révén élelmiszert vásárolhatnak, szállást biztosíthatnak a családjuknak, és iskolába küldhetik a gyerekeiket – mutattak rá a brüsszeli közleményben.
Most már elégedettek vagyunk Törökországgal?
„Az Európai Unió és a tagállamok által biztosított támogatás jelentős változást fog hozni a konfliktusok és az erőszak elől menekülő férfiak, nők és gyerekek életében. A Világélelmezési Programmal és török partnereinkkel együtt olyan újszerű rendszert fejlesztettünk ki, amely a lehető leghatékonyabb módon elégíti ki a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek szükségleteit. Ez gyökeres változást hoz a nemzetközi humanitárius segélyezésben” – mondta Hrisztosz Sztilianidisz, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja.
Sajtótájékoztatóján az uniós biztos úgy vélte, hogy „Törökország páratlan nagylelkűségéről tett tanúbizonyságot az országban tartózkodó menekültek ügyében”.
A most bejelentett támogatás része az Európai Unió által az idei és a következő évre Törökországnak felajánlott hárommilliárd eurónak.
A március 18-án kötött EU-török megállapodás értelmében az egyezség életbe lépésétől kezdve Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező illegális bevándorlókat, az unió pedig befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyinek ily módon távoznia kell, és Ankara első körben 3 milliárd euró hozzájárulást is kap a menekültek ellátásához.
