Voltak hibák, de nem lényegesek
Domokos László pénteken a 2015-ös zárszámadás általános vitájában az Országgyűlésben közölte, elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, mert az a jogszabályi előírásoknak és az európai uniós feltételeknek megfelelt, megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, azokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Elmondta, a zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100 százalékát, a számvevők közel 150 szervezetnél végeztek ellenőrzést.
Hozzátette: a központi költségvetés bevételi és kiadási adataiban előforduló megbízhatósági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet, ezért a bevételi és kiadási adatok megbízhatóak. Megjegyezte, megbízhatósági hibák voltak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai terhére történő ellátások, támogatások folyósítása területén, az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények kiadásainál, valamint a központi költségvetés egyéb intézményei bevételeinél és kiadásainál.
Tovább mérséklődött a külső sérülékenység
Úgy értékelte, hogy az alaptörvénynek az állam eladósodottságának mérséklését előíró szabálya 2015-ben is érvényesült és ugyanez mondható el az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelményről is.
Összegzése szerint az adósságráta csökkenése és a központi költségvetés adósságszerkezetének változása, a devizaadósság arányának csökkenése miatt tovább mérséklődött Magyarország külső sérülékenysége.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tovább lehet fehéríteni a gazdaságot
Domokos László azt mondta, a tervezettnél nagyobb, 3,1 százalékos GDP-növekedéssel Magyarország az előző évhez hasonlóan tovább konvergált az Európai Unió fejlettségi szintjéhez.
Megjegyezte: a GDP-növekedéshez a mezőgazdaság kivételével mindegyik nemzetgazdasági ág hozzájárult. Rámutatott, tavaly az előző évekhez képest a hiány soha nem ért el ilyen alacsony szintet, 1,6 százalékot.
A számvevőszék vezetője szerint 2015-ben a bevételek kedvező alakulását a GDP tervezettnél dinamikusabb növekedése mellett a gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések eredményezték, példaként az online pénztárgépek és az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrzési Rendszer (EKÁER) bevezetését említette.
A gazdaság kifehérítésére és az adóbeszedés hatékonyságának fokozására még további lehetőségek kínálkoznak – mondta Domokos László, majd az Országgyűlés döntésére bízva javaslatot tett a „fenntartható kifehérítésre”, amelynek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, amelynek révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság.
Nem kellett korrigálni a költségvetést
Szólt arról is, hogy az ÁSZ a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál rendszeresen végzett ellenőrzései is feltártak több olyan hiányosságot – például az adókedvezmények ellenőrzésénél, a kockázatkezelésben, illetve a hátralékok felhalmozódásának megelőzésében -, amelyek megszüntetésével a ténylegesen befolyt adóbevételek jelentősen növekedhetnek.
Az ÁSZ-elnök azt mondta, az ország 2004-es uniós csatlakozása óta 2015 volt az első év, amikor a Országgyűlés nem hozott év közben a költségvetés egyensúlyát javító, korrekciós intézkedéseket.
Beszélt arról is, hogy a centralizációs arány Magyarországon 2015-ben tovább nőtt a kormányzati szektor bevételei között megjelenő EU-források egyre magasabb összege, valamint az adóbevételek növekedésének hatására, 3,6 százalékponttal haladta meg az uniós országok 45,1 százalékos arányát. Az újraelosztási arányokat tekintve, Magyarország 2015-ben 3,3 százalékponttal haladta meg a 28 európai ország 47,4 százalékos arányát – tette hozzá.
Új tartalékolási rendszer kéne
Domokos László a költségvetési tartalékokról szólva azt mondta, a költségvetés kézben tarthatósága szempontjából nagy kockázatot jelent és nem biztonságos, hogy a kiadási előirányzatok több mint fele túlléphető.
Egy olyan tartalékolási rendszert javasolnak ehelyett, amelyben automatikusan nem léphető túl egyetlen előirányzat sem, hanem a kormány év közben egy tartalékkeret terhére engedélyezheti a többlet kifizetését – közölte.
Az ÁSZ-elnök szerint 2015-ben nőttek az állam vásárlásai, azaz bővült az úgynevezett közvetlen állami kereslet, aminek hatására dinamikusan nőtt a gazdaság.
A gazdasági növekedés lelassulását 2016 első negyedévében minden bizonnyal az is okozta – folytatta – , hogy az állami felhalmozási kiadások ebben az időszakban hirtelen visszaesetek. Domokos László szerint az állami kereslet mértéke csak egy józan szintig növelhető, a mértékének megváltoztatásakor azonban a kormányzatnak nagy körültekintéssel kell eljárnia, ha el akarja kerülni a gazdasági növekedés ütemének kilengéseit, bizonytalanságot teremtve ezzel a gazdasági környezetben, végső soron az ország versenyképességének megítélésben.
