Vegyes lett a kép
Gál Péter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának ülésén beszélt az idei szüret eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy borvidékenként eltérő a helyzet, de mind a mennyiség, mind a minőség kedvezőtlenebb a vártnál, főleg azokon a területeken, ahol a természeti körülmények nagyon kedvezőtlenek voltak, például jégverés pusztított.
Az árak a szüret kezdetén a fehérszőlőnél átlagosan 75 forint körül mozogtak kilogrammonként, a kékszőlő esetében pedig 100 forint körül. A nagyon jó minőségű fehérszőlőért 85-120 forintot adtak kilónként – ismertette a helyettes államtitkár.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Utalt arra, hogy a szüret harmada után már csökkentek az árak, főként a Kunsági borvidéken, ahol a fehér szőlő kilójáért már csak 60-65 forintot kínáltak a felvásárlók. Gál Péter véleménye szerint a szüretet jobban elő kell készíteni, hogy a termelők ne kerüljenek váratlan helyzetekbe például a gépi betakarítás miatt.
Nem volt védőár
Tarján Balázs, az HNT szaktanácsadója Font Sándornak (Fidesz), az albizottság vezetőjének felvetésére elmondta, hogy a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsa versenyhivatali eljárást kezdeményezett az árcsökkenés miatt, hogy nem történt-e erőfölénnyel való visszaélés. Arról azonban nem volt tudomása, hogy a hegyközségi tanácsok valamelyike is alkalmazta volna a védőárat, amelyre lehetősége lett volna.
A szakember elmondta azt is, a szüret a végéhez közeledik, a tőkéken már csak minőségi kékszőlő van, valamint a Tokaji borvidéken szüretelnek.
Kisebb lesz a kivitel
Gál Péter közölte, hogy a borexport az idei első hét hónapban 43 millió eurót – valamivel több mint 14 milliárd forintot – tett ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ez mintegy 360 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az idei kivitel ugyanakkor elmarad a múlt év azonos időszakitól, amikor 390 ezer hektoliter bort exportáltunk mintegy 46 millió euró – több mint 15 milliárd forint – értékben.
A helyettes államtitkár a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság (Nébih) adatai alapján azt mondta, hogy a múlt évben a magyar borimport mennyisége 197 ezer hektolitert tett ki, az idén ez a mennyiség szeptember közepéig 140 ezer hektoliter volt, és a szakemberek az év végéig 170 ezer hektoliter import borra számítanak.
A tavalyi mennyiség 78 százaléka olasz, 10 százaléka spanyol import volt. Az idén szeptember közepéig az Olaszországból származó borok aránya 85 százalékra nőtt, míg a spanyol boroké 6,5 százalékra csökkent.
Mi lesz a pálinkával?
Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke arról tájékoztatta az albizottság ülésén a jelenlévőket, hogy tárgyalások folynak az Erdélyi Pálinka Lovagrenddel arról, hogy Erdélyben is használható legyen a magyar pálinka megnevezés. Jelezte ugyanakkor, a magyar előállítókat tömörítő szervezetek a szakmai konzultációkon felvetették, hogy az ellenőrzést mindenre kiterjedően ki kell dolgozni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Ehhez Gál Péter hozzátette, mivel eredetvédett és földrajzi árujelzővel ellátott termékről van szó, az erdélyi kiterjesztéshez uniós hozzájárulás szükséges.
Október végén változás jön
A jövedéki törvény módosításának végrehajtási rendeletét várhatóan október végén hirdetik ki – mondta Demeter Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az albizottság ülésén. Hozzátette: az adóraktárak elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségének határidejét hat hónappal – törvényileg – átmenetileg meghosszabbítják, kitolják a határidőt, ha a szükséges informatikai fejlesztések nem készülnek el, még hat hónap felkészülési időt kap az adóraktár engedélyes.
