Nagyot lépett tegnap a török jegybank. Két év után kamatot emeltek. Nem is keveset. Az irányadó rátát 50 bázisponttal, 8 százalékra, a hitelrátát pedig 25 bázisponttal, 8,5 százalékra tolták. Bár sikerült meglepniük a piacokat. Kérdéses, hogy ez mire elég. A döntést követően ugyan 1 százalékkal erősödött a török líra az euróval és a dollárral szemben. Ám nem sokkal később már a délelőttinél is gyengébb szintre zuhant.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Leértékelődési spirálban
Elsősorban a globális bizonytalanságokkal és a líra árfolyamgyengülése miatt várható inflációs nyomás erősödésével indokolták a lépést, és továbbra is kiemelten figyelik az inflációs folyamatok alakulását – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátéve: sokkal közelebb lehet a valósághoz, ha arról beszélünk, hogy leértékelődési spirálba került a líra, amely reálgazdasági következményei miatt nehezen megállítható.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Radikálisabb lépések kellenének
Arról sem szabad elfeledkezni – folytatta Kiss Mónika, hogy a belpolitikai események következtében tegnap az Európai Parlament uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére szólított fel. Az állásfoglalás jogilag nem kötelező érvényű, de erős nyomás jelent az Európai Bizottságra.
Véleménye szerint az árfolyammozgások alapján a 25-50 bázispontos kamatemelés nem elegendő a deviza gyengülésének megállítására. Ennél sokkal radikálisabb lépésekre és intervencióra lenne szükség a jegybank részéről. Igaz, az utóbbi lépést Erdogan elnök nem tartja célravezetőnek.
Sőt, emlékezhetünk, hogy korábban Erdogan még a török jegybankra is nyomást gyakorolt, hogy az alacsony kamatpályával élénkítsék a gazdaságot.
Politikai megoldásra várva
Aligha lesz elegendő a mostani kamatszint a líraomlás megállítására – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. A devizaspirál és az elszabadult infláció ugyanis nem ok, hanem következmény.
A puccs és a puccs utáni tisztogatás aláásta, a Törökország szomszédjában zajló háború miatt, már egyébként is aggódó befektetők bizalmát. Ehhez jön még Ankara konfliktusa Brüsszellel. Vagyis elsősorban politikai megoldásra lenne szükség.
Most Amerika léphet
Bár Donald Trump hatalomra kerülése javíthatja az amerikai-török viszonyt. A tengerentúli elnökváltás hatása legalábbis kérdéses, hiszen egy bezárkózó Egyesült Államok apadó katonai jelenléte növelné a Közel-Kelet térségi kockázatát.
Erre tehet még rá egy lapáttal a Fed, ha kamatot emel. Mert a kockázatmentes hozamok emelkedése újabb spirálba lökheti a líraeszközöket. Az sem kizárt, persze, hogy a kamatemelést már előre beárazta a piac.
