Kölcsönös bizalom
A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján – újságírói kérdésre válaszolva – Szkínász hangsúlyozta, hogy a megállapodás a kölcsönös bizalmon alapszik. A bizottság elvárja az aláíróktól, hogy maradjanak elkötelezettek a megállapodásban rögzített minden részletet illetően.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az Európai Unió a maga részéről megtette és végrehajtja vállalt kötelezettségeit, de csak a folyamat végén lehet majd a megállapodás általános eredményeit megvizsgálni – tette hozzá.
A szóvivő aláhúzta, hogy az Európai Bizottság célja a megállapodás betartása, és a testület reménykedik annak teljes sikerében is.
Vannak még elmaradások
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben az uniós képviselők a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére szólítottak fel, a szóvivő elmondta, hogy az uniós parlament mint demokratikus intézmény döntését tudomásul veszi a bizottság.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szkínász a török vízummentesség kérdéséről azt mondta, hogy a folyamat még nem ért véget. A csatlakozáshoz szükséges intézkedések közül szerinte már csak hét esetében vannak lényeges elmaradások, az egyik ilyen a terrorizmus elleni törvény módosítása.
Erdogannak nem tetszett az EP döntése
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken indulatosan reagált az EP-szavazásra. Isztambulban beszélve kijelentette, hogy ha az Európai Unió továbbmegy az Európai Parlament csütörtöki döntésénél, Ankara megnyitja a határokat, és ezt az EU „tudja jól”. Az államfő hozzátette: az „üres fenyegetésekből (…) sem én, sem a török nép nem ért”.
Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.
Törökország uniós csatlakozási tárgyalásai 2005-ben kezdődtek meg. Azóta az uniós joganyag 16 fejezetét sikerült megnyitni a 35-ből, bár ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni – a tudományos és kutatási fejezetet.
