Az Ab elnökének, Sulyok Tamásnak címzett államfői levelet pénteken tették közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Új bíróság jönne létre
Áder János többek között azt kifogásolja, hogy a törvény – amely Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztése volt – egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az elnök levelében kifejtette: a jogszabály alapján létrejön egy új bíróság, a közigazgatási felsőbíróság, ám – hívta fel a figyelmet – egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan. Márpedig a törvényt 115 igen, 36 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett, egyszerű többséggel, hagyta jóvá az Országgyűlés.
Kétharmaddal kellett volna dönteni
Megjegyezte: noha az új közigazgatási felsőbíróság szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be, ez nem változtat azon a tényen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben megállapított bírósági szervezet kiegészül egy új bírósággal. A javaslat parlamenti vitájában elhangzottak alapján ennek a megoldásnak – vagyis hogy a Fővárosi Törvényszék járna el közigazgatási felsőbíróságként – a valószínűsíthető oka a bírósági szervezeti törvény módosításához előírt minősített többséghez szükséges egyetértés hiánya volt – tette hozzá az államfő.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.
Hatásköröket is vonnának el
Az államfő kritikája ezzel kapcsolatban arra vonatkozik, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat – sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. A múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.
Az elnök szerint ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az a pont, amely a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék, hatáskörébe utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.
Jelenleg ugyanis a választási eljárásról szóló sarkalatos törvény alapján a választási bizottság döntése ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.
Korábbi döntésükre emlékezteti a bírákat
Áder János indítványában emlékeztetett az Ab korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.
A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.
Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel. A törvény 2018. január 1-jén lépne hatályba.
Így reagált a minisztérium
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) Áder János lépésére reagáló közleményében üdvözölte, hogy a köztársasági elnök megküldte a törvényt az Ab-nek. Mint írták, „e törvény megalkotásával nyílt meg ugyanis először a lehetőség hazánk történetében” arra, hogy Magyarországon önálló kódexben legyen szabályozva a közigazgatási perrendtartás.
„A tárca reméli, hogy az Alkotmánybíróság a törvény megvizsgálását követően elismeri a közigazgatási bíráskodás fontosságát, és megerősíti az IM azon meggyőződését, hogy az önálló közigazgatási perjog megalkotása az európai jogfejlődés útja, ezáltal az Alkotmánybíróság határozata további lendületet és támogatást ad majd annak a törekvésnek, hogy a 2018-tól kezdődő kormányzati ciklusban a rendszer kiteljesedhessen, és létrejöhessen az önálló közigazgatási bíróság és a közigazgatási felsőbíróság.”
