Októberben a bruttó átlagkereset 262 200 forint volt, 5,4 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 7,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest – közölte a KSH.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Megmaradt a dinamika
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője írásos kommentárjában megjegyezte: a nettó bérek növekedési üteme egy kicsit megbicsaklott az előző hónaphoz képest, de továbbra is dinamikus. A keresetek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (5,4 százalék), mint a versenyszférában (5,2 százalék).
Hozzátette, idén még nem volt ilyen alacsony az eltérés a költségvetési és a versenyszféra között. Az idén a január-októberi időszakban átlagosan 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek Magyarországon, és jövőre a munkaerőhiány és a minimálbér emelése révén még ennél is magasabb lehet a bérnövekedés dinamikája – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Közel a teljes foglalkoztatottság
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy megmaradt a béremelkedés lendülete. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése jövőre is a további emelkedés irányába mutat – tette hozzá.
A munkaerőpiac megközelítette a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság szintjét. Ez az állapot jövőre is fennmaradhat, ami támogathatja a bérnövekedést 2017-ben is – jegyezte meg. Az elemző szerint idén 2,1 százalékkal, 2017-ben pedig 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek az elsődleges motorja az idei évhez hasonlóan a háztartások fogyasztása lehet.
A növekedést az is támogathatja, hogy jövőre már a beruházások is hozzájárulhatnak a gazdasági bővüléshez az európai uniós támogatások nagyobb mértékű felhasználásának köszönhetően. Lefelé mutató kockázatot jelent az európai konjunktúra gyengélkedése az erős külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül.
Mit mond a jegybank?
Oszlay András, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: az év egészében 7 százalék körüli reálbér-bővülés várható, ami jövőre még átlagosan 2 százalékra emelkedő infláció mellett is megismétlődhet. A jövő évi minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a folytatódó bérkorrekciók és bizonyos foglalkozásokban az életpálya-modellek kiterjesztése révén a nettó bérnövekedés üteme 2017-ben a 9-10 százalékot is elérheti.
Az elemző annak ellenére, hogy a versenyszektorban lassul a foglalkoztatás bővülése, ami fokozhatja az amúgy is felerősödött bérnyomást, továbbra sem számol az infláció robbanásszerű erősödésével.
Oszlay András azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockázatok az infláció vonatkozásában már felfelé mutatnak, és erre valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is kitér keddi közleményében, a délutáni kamatdöntő ülés után.
