Ezek a fő számok
A prognózis szerint a GDP 2017-ben 4,1 százalékkal, 2018-ban 4,3 százalékkal nő, ezt követően némileg visszafogottabb ütemben 3,8, illetve 3,7 százalékkal bővülhet.
Az államháztartási hiány 2020-ra 1,2 százalékra csökken a GDP arányában. Az előrejelzés alapján 2019-re a külfölddel szembeni nettó adósság megszűnik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az infláció az erre az évre várt 0,4 százalék után jövőre 1,6 százalék, 2018-ban 3,1 százalék, majd a következő két évben 3,0 százalék lehet. A drágulás irányába hat az emelkedő olajár és az élénkülő európai inflációs környezet, belföldön pedig a támogató monetáris politika és az egyre feszesebb munkaerőpiac mellett a nemrég bejelentett minimálbér-emelés is.
Bíznak a bérmegállapodásban
Az NGM a gazdasági növekedés gyorsulásáról szólva az előrejelzésben kifejtette: a dinamika erősödéséhez jelentősen hozzájárul a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megkötött, hat évre szóló bérmegállapodás, amely egyrészt a fogyasztás bővülését, másrészt a beruházások és az export növekedését eredményezi.
Emellett a tárca prognózisa szerint a magasabb növekedéshez hozzájárul az uniós források felhasználásának felfutása is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A magyar gazdaság belső növekedési motorjai stabilak, a külső környezet esetleges változása az egyetlen tényező, amely kockázatot jelenthet a növekedési teljesítményre – áll a közleményben.
A háztartások fogyasztása az előrejelzés szerint 2017-ben 5,8 százalékkal, 2018-ben 4,7 százalékkal, majd 3,6 és 3,5 százalékkal nőhet.
A jövő évtől kezdve a beruházások erőteljes megugrását prognosztizálja a tárca. A dokumentum szerint a hazai beruházási ráta várhatóan az előre jelzett teljes időszakban folyamatosan emelkedik és stabilan 20 százalék felett alakul majd.
Olvastad már? Mit hoz a jövő Magyarország számára?
A magyar gazdaság lényegében a szeptemberben jelzett pályán halad. Az EU-támogatások apálya miatt a 2016. évi GDP-növekedés 2 százalékra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul. Majd dinamikája 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3 százalék környékére emelkedik – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
