2016 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 1,6 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Így teljesített a termelési oldal
Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb, a járműgyártás hozzáadott értéke ugyanakkor csökkent. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye lett kisebb.
Az építőipar teljesítménye tovább csökkent, a negyedik negyedévben 13 százalékkal. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 18 százalékkal növekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nagyobb lett.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,5 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,5 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének romlása okozott.
A bruttó hazai termék 2016. negyedik negyedévi, 1,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágak hozzájárulása (0,5–0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az ipar 0,2, az építőipar 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A felhasználási oldal is növekedett
A háztartások tényleges fogyasztása 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül az egyéb szolgáltatások, a közlekedés, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,7, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 6,9 százalékkal nőtt. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 19,6 százalékkal visszaesett – továbbra is döntően az EU költségvetési ciklusainak váltásával összefüggésben –, ami a kormányzati szektor beruházásait érintette nagymértékben. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké jelentősen csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségében alacsony volt a beruházási aktivitás.
A nagyobb súlyú ágak közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a mezőgazdaság, az energiaipar és az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé és az ingatlanügyleteké nőtt.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 3,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 1,1 százalékkal emelkedett – áll a KSH közleményében.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 764 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,1, az import 2,7 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 2,6, a behozatal 4,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,1 százalékkal nőtt, importja 4,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó hazai termék 2016. negyedik negyedévi 1,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,7 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét.
Gyenge teljesítmény negyedév alatt
2016 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,4, az iparé 0,7, az építőiparé 1,1, a szolgáltatásoké 0,7 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,2 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,3, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,5 százalékkal alacsonyabb lett. A külkereskedelemben az export 0,6 százalékkal bővült, az import 0,6 százalékkal csökkent.
Így teljesített a gazdaság egy év alatt
A bruttó hazai termék volumene 2,0 százalékkal nőtt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 1,8 százalékkal emelkedett.
A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 17, a szolgáltatásoké 3,0, az iparé 0,8 százalékkal bővült, az építőiparé 18 százalékkal visszaesett.
A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,6, a mezőgazdaság 0,6, az ipar 0,2 százalékponttal járultak hozzá. Az építőipar 0,6 százalékponttal mérsékelte a növekedést.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék). E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 3,6 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 5,0, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal csökkent. Az export 5,8, az import 5,7 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,5, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A bruttó felhalmozás 1,1 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését – zárja közleményét a KSH.
