Sok aludobozt használunk, de keveset szelektálunk
Nagyfokú kényelem jellemzi a magyar lakosságot az aludobozok használata és szelektív gyűjtése terén. A magyarok például az elfogyasztott sörök 60 százalékát aludobozban vásárolják meg, ugyanakkor az aludobozok mindössze 30-50 százalékát gyűjtik vissza szelektíven.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Európa legtöbb országában fordított a helyzet: a sörök mindössze 30-40 százalékát vásárolják a fogyasztók aludobozban, és a feleslegessé vált, értékes alumínium 60, egyes országokban 70 százalékát is szelektíven gyűjtik. Magyarországon ezen a helyzeten igyekszik változtatni a 200 automatából álló aludoboz visszagyűjtő hálózat, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a lakosság körében.
Még nem automatikusan szelektálunk
A Returpack Környezetvédelmi Kft. legfrissebb, 5 helyszínen, mintegy 600 fő megkérdezésével végzett felmérése szerint az aludoboz visszagyűjtő automatákat használók motivációi és gyűjtési szokásai is eltérők.
Habár a szelektálók mintegy fele (46%) az anyagiakat jelölte meg elsődleges motivációs tényezőként az aludobozok szelektív gyűjtésében, közel ugyanennyien (41%) vannak azok, aki tudatosan, a környezet védelméért választották, hogy az értékes alapanyagot automatákkal gyűjtik vissza.
Rendszeresen szelektálunk
A felmérés adatai szerint a szorgalmas aludoboz visszagyűjtők 34 százaléka havonta vagy néhány hetente, 23 százalékuk pedig minden héten felkeresi a visszagyűjtő automatákat. Egy-egy ilyen látogatás alkalmával a szelektálók 46 százaléka 10-50 db aludoboztól szabadul meg környezetbarát módon. Ez azt mutatja, hogy a legtöbben otthon összegyűjtenek egy nagyobb mennyiségű alumíniumdobozt és ezt követően viszik azokat vissza az automatákhoz.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Az aludoboz visszagyűjtő automata hálózat nem titkolt célja az anyagi motiváció – hiszen a visszagyűjtésért cserébe dobozonként néhány forint jár a visszaváltónak – de a rendszer végső célja mégis a lakosság környezettudatosságának növelése. A környezettudatos gondolkodás itthon még ugyan gyerekcipőben jár, de a tapasztalatunk és a visszajelzések azt mutatják, hogy az emberek egyre fontosabbnak tartják a környezetvédelem ügyét” – mondta el Duma László a Returpack Kft. ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: „Szemléletformáló és edukációs programjainkkal mi is a környezetvédelmi szemléletváltáshoz kívánunk hozzájárulni és azt hangsúlyozzuk, hogy a hulladék érték, mind az egyén, mind a környezet, mind pedig a gazdaság szereplői számára”.
A kulcs a szemléletformálás
A környezetvédelem és az integrált hulladékgazdálkodás témájával már egészen fiatal korban találkozhatnak a gyerekek, hiszen iskolai tananyag.
Ezt kiegészítendő, számos informális kezdeményezés is foglalkozik a kérdéssel, mint például a „Dobd be magad!” edukációs kampány is, amely a közösségi médiában futó nyereményjátékokkal próbálja ösztönzi a huszonéveseket az aludobozok visszagyűjtésre és egyúttal felhívja a figyelmüket arra, hogy az alumínium értékes másodnyersanyag, mivel szelektív gyűjtése és újrahasznosítása révén 95 százalékkal kevesebb energiával gyárthatunk újra aludobozt, ami 60 napon belül újra a polcokra kerülhet.
A kampány idei első, három hetes szakaszában több mint 21.000 db aludobozt gyűjtöttek a játékosok.
A környezettudatosságnak akár közösségformáló is lehet
Hasonló kezdeményezés a Sulidoboz kampány, melynek keretében a szülők mutathatnak példát a gyerekeknek azáltal, hogy visszagyűjtik a kihelyezett automatákba az aludobozokat, a kapott bónnal pedig egy webes felületen megjelölhetik, hogy melyik oktatási intézményt szeretnék támogatni azzal a pénzzel, amit a dobozért kaptak volna.
Szociális jellegű kezdeményezéseket azonban maguk a gyűjtők is sokszor indítanak, és az automatákból kapott forintokat a környezetükben élő rászorulók segítésére fordítják. Van például olyan munkahelyi közösség, amely kollégájuk beteg gyermekét, míg olyan lakóközösség is, amely egy-egy idős tagját támogatja az aludoboz visszagyűjtése révén.
